Felgyorsultak az eljárások a Fővárosi Ítélőtáblán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtáblán az egy éven túli perek 64 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, a cél pedig az, hogy a jövőben minden ügy fél-egy éven belül érjen véget – mondta Ribai Csilla, a tábla elnöke budapesti sajtótájékoztatóján szerdán.


A Fővárosi Ítélőtábla ezen a bírósági szinten különleges helyet tölt be – mondta az elnök.

Tavaly az öt ítélőtáblára érkezett összesen mintegy 19 ezer ügyből mintegy 10 ezer jutott a fővárosra, a további négy táblán 1600 és 3000 közötti volt az érkezés. Ez az arányokat tekintve azt jelenti, hogy az ügyek több mint fele, 51 százaléka érkezett a fővárosi táblára, a táblákon befejezett ügyeknek ugyanakkor csaknem az 53 százaléka volt a fővárosban. Tavaly az egyes ügyszakokat tekintve az összes táblákon befejezett büntetőügy 42 százaléka, a polgári ügyek 50 százaléka és a gazdasági ügyek 67 százaléka volt a fővárosban a statisztikák szerint.

Bár az előző évhez képest tavaly félezerrel több ügy érkezett a fővárosi ítélőtáblára, ám a befejezések száma ezerrel nőtt, így mintegy 2300-ra csökkent a folyamatban lévő ügyek száma.

 

Tavaly a polgári perek 94 százaléka egy éven belül befejeződött a Fővárosi Ítélőtáblán, és a többi ügyszakban is 85-90 százalék közötti ez az arány. A táblán tavaly összesen 36 egy évnél régebbi ügy maradt folyamatban, ez 64 százalékkal kevesebb az előző évinél. 

A tábla elnöke az ítélkezés szakszerűségéről, megalapozottságáról szólva elmondta, hogy tavaly a tábláról fellebbezés folytán a Kúriára került ügyek mindössze 1,5 százalékát – összesen 2 ügyet – helyeztek hatályon kívül, a jogerős táblai döntések ellen a Kúriához forduló rendkívüli jogorvoslatok nyomán pedig csupán az ügyek 7 százalékában – 55 ügyben – volt hatályon kívül helyezés, de ez is közel ötven százalékkal kevesebb az előző évinél.

A Fővárosi Ítélőtáblán 2016-tól összesen 26 tanács ítélkezik, tavaly átlagosan 424 ügyet fejeztek be.

Az idei év első harmadában 12 százalékkal kevesebb ügy érkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, a folyamatban maradt ügyek harmadával csökkentek az előző év hasonló időszakához képest. Mindez annak is köszönhető, hogy a Székesfehérvári Törvényszék fellebbezett ügyei ez évtől átkerültek a Győri Ítélőtáblához. A Fővárosi Ítélőtábla 2017-től a fővárosi, a Budapest környéki és a balassagyarmati törvényszék elsőfokú döntései ellen benyújtott fellebbezéseket bírálja el.

Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese a Fővárosi Ítélőtábla összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország központi régiójában indul a nagy horderejű, kiemelt jelentőségű ügyek jelentős része, és ezek a többnyire a táblán zárulnak le jogerősen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.