Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az öt hazai jogkezelő összesen több 210 milliós bírságot kapott a Gazdasági Versenyhivataltól, amiért nem tartották be a kötelezettségeiket az üreshordozói díjak[1] (ÜHD) meghatározásának reformjáról. Az egyesületek ugyanis – hiába vállalták – továbbra sem térképezték fel elfogadhatóan a megváltozott felhasználási szokásokat, így hiányos és hibás elemzésekre alapozva szedtek be egy év alatt (2018-ban) mintegy 11,4 milliárd Ft díjat áttételesen a fogyasztóktól. A GVH egyúttal ismét felhívja a fogyasztók figyelmét a díjak visszaigénylésének lehetőségére, amelyet a korábbi versenyhatósági eljárás teremtett meg Magyarországon.
A nemzeti versenyhatóság 2016 végén írta elő az öt hazai közös jogkezelő szervezet (az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), a Filmjus, a Hungart Egyesület és a MAHASZ) számára, hogy az ún. üreshordozói díjak – pl. a mobiltelefonok, memóriakártyák, merevlemezek és minden a vonatkozó jogdíjközleményben szereplő termék árába beépülő jogdíjátalány – meghatározásakor használjanak a korábbinál pontosabb módszertant. Az egyesületek ugyanis a dinamikusan változó piac – ahol pl. erőteljesen jelen vannak a streaming szolgáltatók is – ellenére nem követték elég szorosan a tartalomfogyasztási szokások változásait, piackutatásaik pedig több ponton aggályosak és pontatlanok voltak. A díjszámítási módszertan torzulásai miatt a díjakat végső soron megfizető fogyasztók, illetve a befizetésekből részesülő művészek érdekei egyaránt sérülhettek.
A GVH most lezárult utóvizsgálata feltárta, hogy a közös jogkezelők nem teljesítették megfelelően az előírt kötelezettségeket az üreshordozói díjszámítás precízebb alátámasztásáról. A szervezetek által készíttetett, a díj mértékét megalapozó kutatás ugyanis több szempontból is hibásnak és hiányosnak bizonyult, nem orvosolva még a versenyhatóság által korábban kifejezetten kiemelt problémákat sem – így többek között a reprezentativitás és a mintavételezés hiányosságait, illetve az adathordozók körének igazítását a dinamikusan változó fogyasztói szokásokhoz. Az egyesületek a felmérés reprezentativitásának hiányosságaival egyébként nem csupán a GVH felé vállalt kötelezettségeket sértették meg, hanem a közös jogkezeléséről szóló törvényt[2] is, amely alapján a jogkezelőknek minden évben reprezentatív, átlátható felmérést kell végezniük a magánmásolási díjak megállapításához.
A GVH Versenytanácsa a kötelezettségszegés miatti bírság meghatározásakor figyelembe vette, hogy a jogkezelők – bár nem jártak el a kellő körültekintéssel – alapvetően megkíséreltek megfelelni az előírtaknak. A hatóság enyhítő körülményként tekintette az idő múlását (amelyben mindazonáltal közrejátszott az is, hogy az utóvizsgálatban érintett szervezetek 26 alkalommal, a felkért szakértők pedig további hatszor kértek határidő-hosszabbítást az eljárás során, a GVH így összességében több mint 1200(!) napot várt különféle adatközlésekre. Mindezek figyelembevételével az Artisjus 167 millió Ft, az EJI 22 millió Ft, a MAHASZ 16 millió Ft, a Filmjus 5 millió Ft, a Hungart pedig 400 ezer Ft bírságot kapott a jogsértésért (többségükben részletfizetési kedvezménnyel). Lényeges, hogy a versenyhatóság szankciója nem a művészek és előadók által kapott jogdíjakat csökkenti, hanem a jogkezelő szervezetek saját működési költségeit terheli. Ez bevételük több mint 15%-át, vagyis évente több mint 3,3 milliárd Ft-ot tesz ki a különböző befizetésekből. A GVH Versenytanácsának döntése a hazai fogyasztókat és művészeket védi, hiszen a pontosabb ÜHD díjmeghatározás alapvető érdeke minden érintett félnek, még az adathordozókat forgalomba hozó vállalkozásoknak is.
A GVH egyúttal ezúton is felhívja a figyelmet az ÜHD visszaigénylésének lehetőségére, amelyet az öt jogkezelő által 2016-ban vállalt kötelezettségek teremtettek meg, Hollandia után másodikként az Európai Unióban. A visszatérítést azon fogyasztók igényelhetik, akik a megvásárolt, üres adathordozóra nem másolnak jogdíjjal érintett műveket, hanem kizárólag saját tartalmaikat tárolják rajtuk. A díjak visszatérítésével kapcsolatos, részletes információk a szervezetek által – szintén a GVH eljárásában foglaltak alapján – létrehozott www.maganmasolasidij.hu honlapon érhetők el.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/5/2018.
GVH Közszolgálati kommunikációs és Külkapcsolati Iroda
(gvh.hu)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!