Felmentését kérte Portik Tamás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ártatlanságára hivatkozott az utolsó szó jogán Portik Tamás a Prisztás-gyilkosság ügyében.


Ártatlanságára hivatkozva felmentését kérte az utolsó szó jogán Portik Tamás kedden a Prisztás-gyilkosság ügyében; a perben csütörtökön hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.

Portik Tamás – aki a vád szerint az emberölés felbujtója volt – több mint két órán át sorolta a rá terhelő vallomást tevő tanú állításait, amelyek szerinte ellentmondásosak. Többször hangsúlyozta, hogy a tanú nem szavahihető, többször hazudott, mindezt csak azért, hogy az ellene indult eljárásokban „mentse a bőrét”. Kifogásolta azt is, hogy ezeket az ellentmondásokat a bíróság nem oldotta fel, szerinte ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. 

„Évek óta vagyok benn a semmiért, egy meséért” – fogalmazott Portik Tamás, megjegyezve, rendszeresen mondják neki a börtönben, hogy „te már soha nem szabadulsz, itt pusztulsz el”. 

Arról is beszélt, nem igaz az, hogy pozícióharc lett volna közte és a bűncselekmény áldozata, Prisztás József között. Szerinte ezt igazolja az is, hogy az áldozatnak semmilyen érdekeltsége nem került hozzá. 

Arról, hogy a vád szerint a gyilkosság előtt találkozott Prisztás Józseffel, azt mondta: akkor éppen Dominikán nyaralt. 

„Én a bűncselekményt nem követtem el, kérem, hogy az ellenem emelt vád alól mentsenek fel” – mondta. 

A per másodrendű vádlottja ugyancsak ártatlanságára hivatkozva kérte felmentését, míg a harmadrendű vádlott – akit az elsőfokú eljárásban felmentettek – csatlakozott az ügyvédje által elmondottakhoz, kérve, hogy a nem jogerős ítéletet a táblabíróság hagyja helyben.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

A Fővárosi Törvényszék tavaly októberben tíz év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A másodrendű vádlott, H. István, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztás Józsefet, kilenc évet kapott. A harmadrendű vádlottat, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették.

Portik Tamást 2014 februárjában egyszer már elítélte a bíróság Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik akkori meghatározó alakjának az 1996. november 1-jei – egy kölcsönügylettel összefüggő – megölése ügyében. Akkor tizenegy év fegyházbüntetést kapott, a másodrendű vádlottat pedig tíz évre ítélték. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2014 októberében hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a törvényszéket azzal, hogy egyesítse az ügyet az Aranykéz utcai robbantás ügyével. 

A törvényszék azonban márciusban úgy döntött, mégsem egyesíti a két ügyet, mert bár Portik Tamás felbujtóként szerepel mindkettőben, az Aranykéz utcai robbantás elkövetésével Jozef Rohácot vádolják, a Prisztás-ügyben pedig H. Istvánt. 

A Kúria januárban törvénysértőnek találta a táblabíróság hatályon kívül helyező végzését, ugyanis eljárásjogi szempontból Portiknak a Prisztás-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantás ügyében különböző tettesekkel összefüggésben feltételezett felbujtói magatartása nem több emberen elkövetett emberölés, amely csak egyetlen eljárásban lenne elbírálható. A döntés az ügy érdemét nem érintette, a Kúria elsősorban elvi, eljárásjogi kérdésekben foglalt állást a jövőre nézve. 

A vádlottak a megismételt eljárásban is tagadták bűnösségüket. A perben csütörtökön hirdet ítéletet a táblabíróság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.