Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Áder János köztársasági elnök december 19-i hatállyal felmentette azt a kecskeméti bírót, aki nem tudta igazolni vagyongyarapodását – közölte a Kecskeméti Törvényszék elnöke.
Bicskei Ferenc elmondta: november 19-én kezdeményezte Varga József Tibor felmentését, majd Áder János köztársasági elnök határozata megjelent két héttel ezelőtt a Magyar Közlönyben.
A bírót 30 napos felmentési idő illeti meg, amely a tegnapi nappal lejárt – tette hozzá a törvényszék elnöke.
Bicskei Ferenc, a törvényszék elnöke november 19-én azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól Varga József Tibor bírót, aki nem tudta bizonyítani az elmúlt három évben szerzett vagyonának eredetét.
A bírók jogállásról szóló törvény előírja, hogy a bíráknak háromévente vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amelyben kötelesek a saját és családtagjaik jövedelmét feltüntetni.
A bíró márciusban adott vagyonbevallást, amelyet a Kecskeméti Törvényszék elnöke az érintett jelenlétében összevetett a három évvel korábbival, és úgy ítélte meg, hogy a bevallott jövedelem nem fedezi a vagyongyarapodását.
Bicskei Ferenc az Országos Bírói Tanácsnál (OBT) eljárást kezdeményezett, amely novemberben zárult le. Az OBT úgy látta, hogy a kecskeméti bíró valamit eltitkolt bevallásában, mert az általa igazolt jövedelem nem nyújthatott fedezetet a bevallott vagyongyarapodásra.
Ezután a Kecskeméti Törvényszék elnöke a bírák jogállásáról szóló törvény alapján javaslatot tett Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, hogy kezdeményezze a köztársasági elnöknél a bíró felmentését.
Az MTI megkeresésére Barnáné Horváth Melinda főhadnagy, NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense azt közölte: a bűnügyi igazgatóság előtt folyamatban lévő nyomozás során felmerült információk alapján büntetőeljárást kezdeményeztek a Központi Nyomozó Főügyészségnél a Főügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
