Felmentették a hajógyári-szigeti gyilkosság vádlottjait


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság – az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszékkel egyezően – bizonyítottság hiányában mentette fel a két férfit.


Jogerősen felmentette a hajógyári-szigeti gyilkosság vádlottjait csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla.

Az ügyészség korábban azzal vádolta meg a két, biztonsági őrként dolgozó férfit, hogy 2011 decemberében egy budapesti, hajógyári-szigeti szórakozóhelyről kikísértek egy ott italozó 21 éves fiatalembert, szidalmazták, erőszakkal lerángatták a ruháit, majd a mindössze rövid ujjú pólót viselő sértettet a szórakozóhely előtti parkolóban, ahol fagypont körüli hőmérséklet volt, megverték. A vádirat szerint a vádlottak ezután megragadták az eszméletlen és lemeztelenített altestű fiatalt és a 7 méter magas támfalról a Dunába dobták; a sértett a vízbe zuhant, elmerült és rövid időn belül meghalt. 

A táblabíróság eljáró tanácsának elnöke indoklásában hangsúlyozta: a sértett minden kétséget kizáróan bűncselekmény áldozata lett, nem véletlen baleset történt, nem önkezűségről van szó, ugyanakkor a vádlottak felelőssége egyértelműen nem megállapítható. Hozzátette: az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, továbbá valamennyi olyan bizonyítékot beszerezte, amely az ügy érdemi elbírálásához kellett. 

A perbeszédek során korábban a védelem érvelt azzal, hogy eleinte közigazgatási eljárás indult és nem büntetőeljárás a fiatalember halála miatt, vagyis a rendőrök is azt állapították meg először, hogy nem történt bűncselekmény. A másodrendű vádlott védője korábban azt hangsúlyozta: amikor a szórakozóhely tulajdonosa, V. László ellen korrupciós bűncselekmény miatt eljárás indult, a hatóságok „elővették” a Hajógyári-szigettel összefüggő ügyeket, így került ez a haláleset újra reflektorfénybe. A rendőrség tanúkutatásba kezdett, így jutottak el ahhoz a tanúhoz, akinek a szavahihetőségét már a Fővárosi Törvényszék is vitatta. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A táblabíróság szerint az első fokon eljáró törvényszék helyesen állapította meg, miért nem fogadható el az ügyben korábban koronatanúként számon tartott tanú vallomása. 

A Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisban kimondta: a vádlottakra terhelő vallomást tevő tanú fiatal kora ellenére többszörösen büntetett, s önös érdekből, a saját ügyében hivatkozott arra, hogy enyhébb büntetést kér, amiért egy súlyos bűncselekmény feltárásában segített. A tanút később tizenkét és fél év szabadságvesztésre ítélték, jogerős büntetésének kiszabása során – tekintettel arra, hogy a hajógyári-szigeti ügy akkor még nem zárult le – ezt nem vették figyelembe. Az ítélőtábla bírája hozzátette: bizonyosságot nyert az is, hogy a tanú kábítószer hatása alatt észlelte az eseménysort. 

A táblabíróság bírája arról is beszélt, az érintett szórakozóhelyen illegálisan rendőrök is dolgoztak biztonsági őrként akkoriban, az eljárás során pedig merült fel adat arra vonatkozóan, hogy őket igyekeztek befolyásolni abban, milyen tartalmú vallomást tegyenek. A háttérben igen komoly munka volt annak érdekében, hogy ne legyen kideríthető, ki teljesített szolgálatot aznap a szórakozóhelyen – mondta a bíró, utalva arra, hogy a beosztásokat átírták később. 

A bíró utalt arra is, hogy már az elsőfokú bíróság is megállapította: több tanú is megváltoztatta a vallomását és észlelni lehetett, hogy ezt félelmükben teszik. Emlékeztetett: a másodfokú eljárásban is jelentkezett egy tanú, aki azt állította, hogy tudja, ki a bűncselekmény elkövetője, felbujtója, ám a tárgyalásra beidézve már tévedésről beszélt. 

A csütörtöki tárgyaláson előzőleg az utolsó szó jogán szólalhattak fel az ügy vádlottjai; mindketten ártatlanságukat hangsúlyozták rövid nyilatkozatukban. 

Az elsőrendű vádlott arról beszélt: ahogy öt évvel ezelőtt, a meggyanúsításakor, most is azt mondja, hogy csupán a munkáját végezte, semmilyen bűncselekményt nem követett el sem akkor, sem korábban, sem azóta. 

A másodrendű vádlott azt mondta, hogy őszintén sajnálja a családot, amely elvesztette a hozzátartozóját, de ő nem követte el azt a bűncselekményt, amivel vádolják. Ő is kiemelte, hogy soha semmilyen formában nem került összetűzésbe a törvénnyel, és családjával együtt megszenvedték azt, hogy eljárás alá vonták. 

Az ítélethirdetést a vádlottak és a sértett családtagjai is – akik jogi képviselővel képviseltették magukat az eljárásban – sírva fogadták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.