Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Felmentette a „kémkedési per” vádlottjait a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa csütörtökön meghozott elsőfokú, nem jogerős határozatában.
Az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt 2011-ben kémkedés és más bűncselekmények miatt vádat emelt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen.
Tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, ez ellen nyújtott be az ügyészség felülvizsgálati indítványt.
A tanácsvezető bíró csaknem egyórás, nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Azt mondta, az NBH-nál „idegen” állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos „sok szabályt sértett”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság.
[htmlbox BDT]
(MTI)
A Katonai Ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.
A Kaposvári Törvényszék Vadócz Attila hadbíró vezette tanácsa új eljárásban, azután hozott döntést, hogy a Fővárosi Ítélőtábla tavaly eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a Debreceni Törvényszéknek az ügyben 2013-ban hozott elsőfokú ítéletét. Ebben Galambos Lajos és Szilvásy György egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetést, Laborc Sándor egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönt kapott, P. Lászlót felmentették.
A bírósági eljárás államtitkok miatt zárt ajtók mögött folyik, a Kaposvári Törvényszéken is csak a döntés rendelkező része volt nyilvános. Az ügy iratait 2040-ig titkosították, ezért nem tudni hivatalosan, mi volt az, amiért a volt titkosszolgálati vezetőknek a vádlottak padjára kellett ülniük.
Zamecsnik Péter, Laborc Sándor ügyvédje az ítélethirdetés után az MTI-nek elmondta: az ügyész mind a négy vádlottat érintően fellebbezett a határozat ellen, így az nem jogerős, az ügy a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik, s reményei szerint ott le is zárul.
Szilvásy György volt titokminiszter örömének adott hangot a felmentő döntés okán. „Csak kiderült az igazság!” – fogalmazott.
Azt mondta, „a többiekkel együtt” biztos volt abban, hogy „nem követtek el semmiféle bűncselekményt”, bár tudja, a média, a közvélemény, a politikai erők egy része ennek az ellenkezőjét sugallta az elmúlt öt évben.
Megjegyezte, a politikusok, állami vezetők, miniszterek tevékenységét nem büntetőjogi alapon kellene megítélni, a politika közelében lévő hatóságoknak sem kellene büntetőjogi irányba terelniük a politikai vitákat. Szilvásy György hozzátette: óva int mindenkit attól, hogy „ezt bárki bármelyik oldalon politikussal, vezetővel szemben megismételje”.
(MTI)
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!