Felül kell vizsgálni a köztestületek szabályozását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ÁSZ szerint a köztestületek érdekvédelmi tevékenysége nem összeegyeztethető a hatósági és tagdíjbeszedési feladatokkal.

„A köztestületek teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálata szükséges a feltárt szabályozási és pénzügyi hiányosságok miatt – derül ki az Állami Számvevőszék elemzéséből, aminek legfontosabb összegzése, hogy az ÁSZ által – 2013. és 2019. között – ellenőrzött kilenc köztestület többségében a közpénzekkel való felelős és átlátható gazdálkodás nem valósult meg. Az Alaptörvény szerint minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekből megvalósuló gazdálkodásával. Az ÁSZ megállapításaival az ellenőrzöttek közpénzekkel való felelős gazdálkodását segíti elő.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az Állami Számvevőszék 2013. és 2019. között kilenc köztestület ellenőrzését végezte el, többségüket korábban még nem ellenőrizte. Az elemzés célja a köztestületek számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatainak és a feltárt hiányosságoknak az összefoglalása, az ellenőrzött csoport szintjén jelentkező pénzügyi és szabályozási kockázatok azonosítása és bemutatása, ráirányítva a jogalkotók figyelmét a terület kockázataira.

A köztestületek kiemelt szerepet játszanak az adott szakmai területen, jelentőségüket támasztja alá, hogy a kivételektől eltekintve a kamarai tagság a szakmagyakorlás feltétele. A köztestületek tagjai pedig szakmai feladatuk ellátása során a társadalom széles rétegével állnak kapcsolatban. A köztestületek közigazgatási hatóságként járnak el a kamarai tagfelvétel és a tagsági jogviszony megszüntetése, illetve a szakmai tevékenységek engedélyezése, az engedély visszavonása, a szakmagyakorlásra való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása ügyekben. Stratégiai szerepet kapnak a szakmai politika kialakításában, véleményezésében, a szakterület képzési feltételeinek kialakításában, a képzés bonyolításában és ellenőrzésében. Valamint a kamarák érdekképviseletet látnak el, képviselik tagjaik jogait és érdekeit. Ennek keretében feladatuk, hogy védjék tagjaik érdekeit és jogait a jogosulatlan tevékenységet folytatókkal szemben. A köztestületek közfeladatot látnak el, ezért rájuk fokozott közérdeklődés irányul.

Az Állami Számvevőszék elemzése rámutat, hogy a köztestületek belső szabályaik kialakítása során nem tartották be a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A pénzügyi szabályzatok hiányában nem teremtették meg az átlátható és elszámoltatható gazdálkodás alapfeltételeit. A kilenc köztestületből hét köztestület a kapott állami támogatásokat nem szabályszerűen használta fel, többségük adatszolgáltatási, közzétételi kötelezettségét nem teljesítette, gazdálkodása átláthatóságát nem biztosította. Az ÁSZ feltárta továbbá, hogy a köztestületek működését biztosító tagdíjkövetelés nyilvántartási és elszámolási rendszer nem szabályszerűen működött. A tagdíjkövetelések kimutatásának elmaradása, a főkönyv és az analitika közötti egyezőségnek, valamint a leltári alátámasztásnak a hiánya miatt a köztestületek számviteli beszámolói nem mutattak megbízható és valós összképet. A nem valós adatokat tartalmazó beszámoló közzétételével a köztestületek a közvéleményt és a tagságot is megtévesztették, mutat rá az elemzés.

A tagdíjbeszedés során az ellenőrzött köztestületek fele nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. A tagdíj-követelések beszedése érdekében nem intézkedtek, a törvényben előírt feladatukat nem látták el, mert a tagdíjjal tartozók tagsági viszonyát a törvények szerinti feltételek fennállása ellenére nem szüntették meg. Mindezek alapján a köztestületi tagnyilvántartások, valamint az erre épülő a szakmai hivatást gyakorló tagok névjegyzéke, amelyet a köztestület, valamint az egészségügyi tevékenységek végzéséhez szükséges működési nyilvántartás, amelyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezet, nem volt hiteles. Az ellenőrzött időszakban a köztestületek közül háromnál az ágazatért felelős miniszter által végzett törvényességi felügyeleti ellenőrzésre nem került sor, két köztestületnél pedig a felügyeleti feladatoknak csak egy részét látták el, mutatja be az ÁSZ-elemzés. Ezzel a felügyeleti ellenőrzés sem tudta betölteni szerepét, nem támogatta a köztestületek működését meghatározó szabályozások, köztestületi határozatok jogszabálynak való megfelelését, a szabálytalanságok, hiányosságok feltárását.

Az elemzésben összefoglalt hiányosságok felhívják a figyelmet, hogy a köztestületek érdekvédelmi tevékenysége nem összeegyeztethető a hatósági és tagdíjbeszedési feladatokkal. A köztestületek tagjaikkal szemben, akiknek érdekvédelmét ellátták, hátralékos tagdíjkövetelések esetén nem intézkedtek a beszedés iránt, a tagdíjat nem fizetők tagsági jogviszonyát nem szüntették meg, így a jogszabály szerinti következményeket nem érvényesítették. Az érdekvédelem mellett a tagokkal szembeni fellépés nem történt meg, amely rávilágít a két feladat szétválasztásának indokoltságára. A köztestületi tagok nyilvántartása pedig nem a köztestületek belső feladata csupán, hanem azon túlmutató jelentőségű, hiszen a szakmagyakorlók nyilvántartását támasztja alá. A tagdíj nyilvántartásával és beszedésével kapcsolatos számviteli és pénzügyi feladatok végzését nem a köztestülettel, hanem egy tőle elkülönült szervezettel javasolt megvalósítani. A számviteli és pénzügyi tevékenységek leválasztása a támogatások szabályszerű elszámolását elősegítve a közpénz védelmét támogathatja.

Az elemzés által feltárt szabályozási és pénzügyi hiányosságok ezért felvetik a köztestületek működése teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálati igényét.”

(hirlevel.egov.hu)

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.