Az Állami Számvevőszék a COVID-19 okozta jelenlegi kihívásokkal teli helyzetben felismerte, hogy a potenciális ellenőrzötti kör jelentős része érintett a járvány elleni védekezésben, ugyanakkor a helyzetértékelés során az is világossá vált, hogy az embereknek minden eddiginél nagyobb szüksége van arra, hogy bizalommal tudjanak fordulni az egyes szervezetekhez, intézményekhez.
Tisztulást indíthat el az Állami Számvevőszék átvilágítása, hogy kizárólag olyan pártok juthassanak közpénzhez, amelyek el tudnak számolni a kapott költségvetési támogatással és adományokkal, illetve a demokratikus választásokon hitelesen tudjanak megjelenni – emelte ki Holman Magdolna alelnök, a rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok átvilágításáról tartott sajtótájékoztatón.
Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellátásának szabályszerűségét értékelte az Állami Számvevőszék a 2020. év vonatkozásában, az ellenőrzésben elkészült a jelentéstervezet és befejeződött annak minőségbiztosítása. Az ellenőrzés megállapításai vonatkozásában az ellenőrzött szervezetek vezetőit észrevételezési jog illeti meg.
Az Állami Számvevőszék tíz kormányhivatalnál folytat ellenőrzést, amelynek keretében azt értékeli, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatalok az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti feladataikat a jogszabályi előírásoknak megfelelően látták-e el.
Az alapvető jogok biztosa intézkedéseivel megteremtette a példamutató működés, a szabályos feladatellátás feltételeit, így a társadalom számára az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait jogutódként átvevő Alapvető Jogok Biztosa Hivatala eredményesebben tudja biztosítani az egyenlő bánásmód követelményét. Az új szervezeti környezetben jelentősen javult a közpénzügyi helyzet, az Egyenlő Bánásmód Hatóság átszervezésére tett intézkedések pedig indokoltak voltak, ezt a korábbi, 2017-2019 közötti időszakra vonatkozó számvevőszéki ellenőrzés során feltárt hiányosságok is igazolják.
Alábbi cikkünkben a 2021/96–98. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Kedden megszavazta a magyar parlament az új civiltörvényt, ezzel hatályon kívül helyezte a 2017-es korábbi civiltörvényt, amit tavaly nyáron az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított az Európai Unió Bírósága. 19 civil szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az új törvénnyel szemben.
A jogszabályoknak és az etikai sztenderdeknek minél inkább megfelelő vállalati működés igénye mára nem csupán a gazdaság, illetve a piac szintjén jelent meg, hanem a hazai és európai uniós normaalkotók érdeklődését is felkeltette.
A világjárvány növelheti a korrupciós kockázatokat is, így minden korábbinál időszerűbb a társadalmi összefogás a közélet tisztaságáért – szögezték le Magyarország állami szerveinek vezetői a rendhagyó módon online formában megtartott IX. Integritás Kerekasztalon.
Az ÁSZ szerint a köztestületek érdekvédelmi tevékenysége nem összeegyeztethető a hatósági és tagdíjbeszedési feladatokkal.
