Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkből megtudhatja, hogy a MÜK és az ÁSZ között folytatott egyeztetés alapján a kamaráknak mikor kötelességük együttműködni az ÁSZ-szal.
Az Állami Számvevőszék 2020. február 11-én kezdeményezte a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák gazdálkodásának „monitoring típusú ellenőrzését”.
A Magyar Ügyvédi Kamara vitatta az ÁSZ ellenőrzési jogosultságát – MÜK álláspontja a mellékletből megállapítható – melyet az ÁSZ nem fogadott el és az ellenőrzések végrehajtása érdekében a kamaráktól adatokat igényelt, melyeknek azok kénytelenek voltak eleget tenni (Btk. 363.§), jogi álláspontjuk változatlan fenntartása mellett.
Az Állami Számvevőszék élén történt vezetőváltást követően dr. Bánáti János, a MÜK elnöke kezdeményezésére személyes találkozó jött létre dr. Windisch Lászlóval, az ÁSZ elnökével, melynek eredményeképpen a felek egyetértettek abban, hogy közpénz felhasználásának hiányában nincs jogalapja az ÁSZ ellenőrzésének.
A MÜK és az ÁSZ egyeztetését követően kiadott közös közleményben a felek egyértelművé tették, hogy az ÁSZ-nak a köztestületként működő szakmai kamarák felett kizárólag akkor van ellenőrzési jogosultsága, ha a szakmai kamarák közpénzt használnak fel.
(MÜK 31. számú hírlevele)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
