Bejegyzések a ‘Magyar Ügyvédi Kamara’ címkével ellátva

Személyegyesítő szervezetek veszélyhelyzetben Koronavírus

A szerzők az alábbiakban a veszélyhelyzet során a személyegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről értekeznek.

A Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie

A Teljes Ülésen a Kúria bírái és vendégelőadói mellett részt vett dr. Polt Péter legfőbb ügyész és dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is.

Varga Zs. András: a Kúriának van elnöke és nem az elnöknek Kúriája

A Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie - mondta Varga Zs. András, a Kúria néhány napja hivatalba lépett új elnöke hétfőn, a legfelsőbb bírói fórum online megtartott teljes ülésén.

Társasházak, köztestületek, közjegyzők, ügyvédi kamarák működése a veszélyhelyzet alatt. Koronavírus

A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést, elengedhetetlen esetben írásbeli döntéshozatalra van lehetőség. A köztestület testületi szerveinek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségének ülése elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet.

Podcastsorozat a jogállamiságról

Az első epizódban az alkotmánybíróságokról hallgathatnak előadást Stanisław Biernat, a lengyel alkotmánybíróság korábbi elnökének, Pedro Cruz Villalón, a spanyol alkotmánybíróság volt elnöke, és az EUB volt ügyésze, Michaela Hailbronner alkotmáényjogprofesszor és Max Steinbeis a Verfassungsblog szerkesztőjének részvételével.

A kötelező továbbképzés tapasztalatai

Cikkünkben dr. Réczei Gézával, a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnökével készített interjúnkat olvashatják.

Közeleg a tagdíjfizetési határidő

Holnap jár le a harmadik negyedévi kamarai tagdíj fizetési határideje.

Átmeneti időszak – A jogi személyek, társasházak és kamarák szabályozása Koronavírus

Kihirdették a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, mely többek között a jogi személyekre, társasházakra és köztestületekre is tartalmaz a rendestől eltérő szabályozást. Cikksorozatunk első részében ezeket mutatjuk be részletesen.