Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Számos szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a jogalkotót azzal, hogy az új rendszer egyidejű bevezetése helyett fokozatos bevezetésre kerüljön sor, ezzel csökkentve a rendszer átalakításából eredő kockázatokat. Ezért 2024. február 1. helyett 2024. október 1-jén indul az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás.
Ismét halasztott a jogalkotó, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény 33. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 2024. február 1. helyett 2024. október 1-jén lép hatályba.
A törvénymódosítás indokolása szerint számos szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a jogalkotót azzal, hogy az új rendszer egyidejű bevezetése helyett fokozatos bevezetésre kerüljön sor, ezzel csökkentve a rendszer átalakításából eredő kockázatokat. A fokozatos bevezetés részeként a 2024. október 1. és 2024. december 3. között az ingatlan-nyilvántartás kérelmek a korábbi módon, papír alapon is benyújthatók lesznek.
A törvénymódosítás a halasztással összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezéseit és módosította. Az Üttv. 208/C. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem 2024. július 1-jétől terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöke a 2024. október 1-jétől hatályos 183/A. §-ban meghatározott feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöke a kérelemnek helyt ad, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot legkorábban 2024. október 1-jei hatállyal veszi nyilvántartásba.
A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a területi kamarák intenzíven dolgoznak azon, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák a kollégákat az új rendszer használatára való felkészülésben. A MÜK erre a célra létrehozott munkacsoportja az év eleje óta dolgozik a tematika és az oktatási anyagok kialakításán, illetve azon, hogy az elméleti és gyakorlati vizsgára való felkészülést támogató anyagok kellő időben álljanak a kollégák rendelkezésére, illetve mindenkinek elegendő ideje álljon rendelkezésre a rendszer tesztelésére. Az elméleti képzéshez szükséges e-learning oktatási anyagok és vizsgakérdések jelentős része a MÜK és BÜK együttműködésében elkészült, azonban ezek tartalma a módosító törvényre tekintettel felülvizsgálatra szorul.
(forrás: Magyar Ügyvédi Kamara)
Sorozatunk hatodik részében Török Tamás írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2016. évi 11. számában jelent meg.
A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.
Alábbi cikkünkben a 2024/83–84. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
