Fenyő-gyilkosság: Gyárfás befejezte vallomását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Befejezte összefüggő vallomástételét Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető a Fenyő-gyilkosság elsőrendű vádlottja a büntetőper harmadik tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken kedden.

Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a mostani eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot, ő bérelte fel Rohácot.

A Portik Tamás ellen a Fenyő-gyilkosság és az 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás ügyében elrendelt perújítást egyesítették a Gyárfás elleni eljárással, így már vádlott-társak, tetteiket ebben az eljárásban együtt fogják elbírálni. Gyárfás Tamást az ügyészség a Fenyő-gyilkosság ügyében előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja mint felbujtót.

A büntetőperben múlt kedd óta három tárgyalást tartottak, ebből két és fél napon át adta elő védekezését Gyárfás Tamás. Az elsőrendű vádlott tagadta bűnösségét. Részben azzal érvelt, hogy Fenyő Jánossal fennálló vitái nagyrészt még jóval a gyilkosság előtt rendeződtek, így semmi indoka nem volt a gyilkosságra. Másrészt pedig kritizálta a terhelő bizonyítékokat, szerinte egyes tanúk nem szavahihetőek, vallomásaik ellentmondóak, a közte és Portik Tamás között lezajlott beszélgetések Portik által titokban rögzített többórányi felvétele pedig manipulált, vágott, nem bizonyító erejű.

Kedden Gyárfás Tamás beszélt többek között a Postabank egykori elnöke, Princz Gábor és Fenyő János közti ellentétről, valamint Princz és Portik kapcsolatáról.

Gyárfás Tamás elmondta: ma már egyértelmű számára, hogy Portik zsarolhatóvá próbálta tenni őt, de hiába. Beszélt arról is, hogy miként próbálták megzsarolni 2017-ben Portikhoz fűződő kapcsolatával, és miként fordult ezután a hatóságokhoz.

A keddi tárgyaláson elhangzott, hogy Gyárfás Tamás egyik cége az 1990-es évek második felében évről évre több százmilliós eredményt ért el.

Gyárfás Tamás összefüggő védekezését követően kedd délután megkezdődtek a bírói és ügyészi kérdések, többek között arról, hogy Gyárfás miért nem vetette alá magát hazugságvizsgálatnak, illetve korábban miért nem lépett fel az őt zsarolók ellen. A vádlott egyre csak arról beszélt, hogy félt a bűnözőktől.

A büntetőper csütörtökön várhatóan a bíró és az ügyész elsőrendű vádlotthoz intézett további kérdéseivel folytatódik.

A vád szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás között az 1990-es években üzleti, elszámolási vita, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság, a Nap TV és más ügyek miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő János terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfás Tamásról, és lejárató cikkeket íratott róla a Népszavában. Az ügyészség szerint emiatt határozta el Gyárfás Tamás, hogy megöleti riválisát. Előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ezután fordult Gyárfás Tamás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

A perben tanú lehet többek között Pintér Dezső, a TV2 volt elnöke, Németh Péter, a Népszava volt főszerkesztője, Pallagi Ferenc, a Blikk volt főszerkesztője és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.