Fenyő-gyilkosság: Gyárfás Tamás tagadta bűnösségét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tagadta bűnösségét Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető a Fenyő-gyilkosság büntetőperének első tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken kedden.

Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség ebben az eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot, ő bérelte fel Rohácot.

A Portik Tamás ellen a Fenyő-gyilkosság és az 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás ügyében elrendelt perújítást kedden egyesítették a Gyárfás elleni eljárással, így már vádlott-társak, tetteiket ebben az eljárásban együtt fogják elbírálni.

Gyárfás Tamást az ügyészség a Fenyő-gyilkosság ügyében előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja mint felbujtót.

A keddi tárgyaláson elkezdődött Gyárfás Tamás meghallgatása, amely a tervek szerint három napig is eltarthat. Gyárfás Tamás kijelentette: nincs mit beismernie, de örül, hogy végre tisztázhatja magát.

Gyárfás Tamás azt mondta, a vádirat indokolatlanul nagy teret szentel a közte és Fenyő János között kialakult ellentétnek, amely egyébként már jóval a gyilkosság előtt rendeződött, így az állítólagos felbujtásnak nem lehetett semmi indítéka, célja.

A tavalyi előkészítő üléshez hasonlóan kedden is hangsúlyozta: a vitáit mindig nyíltan, érvekkel rendezte, sohasem erőszakkal; a vádirattal ellentétben sem Tasnádi Pétert, sem Portik Tamást nem bízta meg soha semmivel. Beszélt arról is, hogy Portik Tamást a nemzetbiztonság küldte hozzá, hogy csapdát állítson neki.

Portik Tamás a keddi tárgyalás elején – korábbi vallomásaihoz hasonlóan – tagadta bűnösségét, és azt emelte ki, hogy szerinte manipuláltak a perújítási eljárásban új bizonyítékként felhozott hangfelvételeket, amelyeken az ő és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók. Portik Tamás védője felvetette, hogy tisztázni kellene, pontosan mikor készültek a hangfelvételek, és szükség lehet az 1997 végén, illetve 1998-ban rögzített lehallgatási anyagokra, híváslistákra is.

Portik Tamás rendkívüli biztonsági intézkedések mellett vett részt a tárgyalás első óráján, azután elszállították. Az ő meghallgatására később kerülhet sor. Az ő vallomása ugyancsak igénybe vehet majd egy napot, a védelem indítványozza hang-, illetve informatikus szakértő meghallgatását, továbbá szükség lehet újabb tanúk, köztük egy szlovákiai büntetés-végrehajtási intézetben őrzött férfi meghallgatására.

A még az előkészítő ülésen ismertetett vád szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás között az 1990-es évek elején üzleti, elszámolási vita, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság, a Nap TV és más ügyek miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő János terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfás Tamásról, és lejárató cikkeket íratott róla a Népszavában. Az ügyészség szerint emiatt határozta el Gyárfás Tamás, hogy megöleti riválisát. Előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ezután fordult Gyárfás Tamás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

A vádhatóság 52 tanúval, okiratokkal, szakértőkkel és legfőképp a Portik Tamás és Gyárfás Tamás közötti, előbbi által rögzített hangfelvételekkel akarja bizonyítani a vádlott bűnösségét.

Gyárfás Tamás ügyvédje még az előkészítő ülésen indítványozta a tanúkénti meghallgatását mások mellett Pintér Dezsőnek, a TV2 volt elnökének, Németh Péternek, a Népszava volt főszerkesztőjének, Pallagi Ferencnek, a Blikk volt főszerkesztőjének és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésznek, valamint kérte egyebek mellett a hangfelvételek kirekesztését a bizonyítékok közül.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.