Fizethet az állam Budaörsnek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete értelmében 765 millió forint jár vissza a városnak. 

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék pénteki, nem jogerős döntése értelmében az államnak vissza kell fizetnie a budaörsi önkormányzat számlájára mintegy 765 millió forint szolidaritási hozzájárulást.

A bíróság csak a 2017 januárjától áprilisig befizetett összegek ügyében rendelkezett, ezért a per folytatódik. Elutasította ugyanakkor az önkormányzatnak azt a kérelmét, hogy tiltsa el az államot a bíróság a további elvonásoktól. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy országos szinten az iskolarendszer működtetése – amelyre a szolidaritási hozzájárulás összegét fordítják – nagyon erős közérdek. Az önkormányzat ugyanakkor nem indokolta meg pontosan, milyen tervezett beruházások, kiadások érdekében kéri, hogy a további összegeket ne vonják el. 

A törvényszék álláspontja szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye nem jogellenes, az alkalmazása azonban az volt. Alkotmányossági aggályokat vet fel az olyan szabályozás, amelyben az állam az önkormányzatokat saját bevételeik terhére kötelezi közteherviselésre. Az önkormányzatot illető központi költségvetési támogatásokat meghaladó mértékű szolidaritási hozzájárulás elvonásának pedig nincs jogszabályi alapja – mondta ki a bíróság. 

A perben az önkormányzat arra is hivatkozott, hogy a szolidaritási hozzájárulás számítása diszkriminatív, alaptörvény-ellenes, ezt kétharmados törvényben kellett volna rendezni. Ezzel szemben az állam arra hivatkozott, hogy a jogalkotás miatt csak alkotmányjogi vagy politikai felelősséget kell viselnie, polgári jogi jogkövetkezményeket nem, vagyis immunitást élvez. 

A bíróság ezzel kapcsolatban kimondta: jogállamban legfeljebb az alkotmányozó hatalom lehet korlátlan, a közhatalmat gyakorló szervek csak a hatáskörük keretei között gyakorolhatják a néptől származtatott hatalmukat, az alkotmányos rend megsértése esetén tehát a jogalkotó igenis számon kérhető. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Részítéletében a bíróság rögzítette azt is, hogy a felek nem közjogi, hanem polgári jogi jogviszonyban álltak egymással, így az okozott hátrányért az állam kártérítési felelősséggel tartozik. 

A bíróság arra is kitért, hogy a szolidaritási hozzájárulást a Magyar Államkincstár azonnali beszedési megbízással vonta el, holott erre ebben az esetben csak az adóhatóság lett volna jogosult.

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület), a város polgármestere újságírók előtt örömét fejezte ki a döntés miatt és úgy fogalmazott: az utóbbi időben egyre kevésbé hitt abban, hogy „Magyarországon működik bármi is a jogállami normáknak megfelelően, de úgy tűnik, hogy ez üdítő kivétel”. Az ügyet precedensnek nevezte, amely hosszú távon teszi egyértelművé, hogy az állam nem terjeszkedhet túl alkotmányos korlátain. 

Az ügy előzménye, hogy a budaörsi képviselő-testület egy évvel ezelőtt, 2016. június 22-én fogadott el „elvi nyilatkozatot”, amelyben tiltakozott „a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás” és „iskolái teljes államosítása miatt”. A testület – amelynek tizennégy tagja közül tíz a Budaörs Fejlődéséért Egyesületet képviseli, egy a Jobbik, három pedig a Fidesz-KDNP színeiben jutott be – akkor a fideszes képviselők távollétében egyhangúlag fogadta el a nyilatkozatot. Akkor úgy tájékoztattak: a 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre a számításaik szerint – az alkalmazott képlet alapján – 2,3 milliárd forint jut. Ez a város teljes iparűzési adóbevételének a harmadát teszi ki.

A polgármesteri hivatal tavaly októberben jelentette be, hogy pert indítanak, valamint hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordulnak a szolidaritási hozzájárulás miatt. A per januárban folytatódik majd. 

(MTI)

---