Fontos kisebbségvédelmi ügyében döntöttek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Törvényszéke pénteki ítéletében megsemmisítette az Európai Bizottságnak a kisebbségvédelem ügyében benyújtott, az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack című polgári kezdeményezést elutasító határozatát.


Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának törvényszéke helyt adott az Európai Bizottság ellen benyújtott keresetnek, mert a kisebbségvédelemmel foglalkozó javaslat nyilvántartásba vételének megtagadására vonatkozó uniós bizottsági indokolást elégtelennek találta.

Az ügy előzménye, hogy 2013 júliusában egy polgári bizottság – amelynek mások mellett tagja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe című európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A kezdeményezés arra irányul, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítására, valamint az Európai Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.

 

Az uniós bizottság 2013. szeptemberi határozatában elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása európai uniós értéknek minősül, az európai uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a kulturális és nyelvi sokféleséget és el kell kerülniük minden, a nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.

A bizottság ugyanakkor megtagadta az európai polgári kezdeményezés bejegyzését, mert úgy ítélte meg, hogy az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.

A kezdeményezők a dokumentum bejegyzését követően kezdhették volna el az európai aláírásgyűjtést, hogy ezzel a kisebbségvédelemi tárgyú szabályozására sarkallják a bizottságot.

Az Európai Bizottság döntését követően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) keresetet nyújtott be az uniós bizottság ellen a kezdeményezés elutasítása miatt Európai Unió Bíróságán.

Az uniós törvényszék pénteken ismertetett véleménye szerint az Európai Bizottságnak egyértelműen meg kellett volna jelölnie – mivel a felperesek nem tudták beazonosítani az elutasító indokok közül – a javaslat azon elemeit, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, valamint az ezt alátámasztó indokokat.

A törvényszék nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vehető-e annak megállapításáig, hogy a javasolt intézkedések mely része tartozik és mely része nem tartozik az Európai Bizottság hatáskörébe.

Az európai polgári kezdeményezés intézményét az Európai Unió Lisszaboni Szerződése hozta létre. Ennek értelmében az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia minden olyan kezdeményezést, amelyet az unió legalább hét országának legkevesebb egymillió polgára aláírásával támogat.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.