Gigabírságra büntette a GVH a Nitrogénműveket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-re, illetve a cégcsoporttal együttműködő vállalkozásokra.

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak derül ki a GVH közleményéből.

Egymás között osztották a piacot

A Nitrogénművek Zrt. üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet. A versenyhatósági eljárás feltárta, hogy a cégcsoport olyan komplex megállapodásrendszert alakított ki a stratégiai partnereivel, amely gátolhatta a vevőkért folytatott versenyt. A megállapodások a Nitrogénművek termékei szabad árazásának korlátozására irányultak, a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség, illetve a kizárólagossági kikötések pedig a helyettesítő termékek beszerzésének és értékesítésének korlátozását célozták. A cég – forgalmazóival együtt – emellett a vevők egymás közötti felosztására is törekedett.

kartell

Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlás szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat – hangsúlyozta a versenyhivatal.

Egy cég teljesen megúszta

A versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, ebből kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül kettő elismerte a jogsértést és együttműködött a versenyhatósággal. Az együttműködő cégek egyike a hatályos szabályok szerint a bírság teljes elengedésében, másikuk pedig csökkentésben részesült, így nyolc vállalkozás kapott bírságot a jogsértésekért.

A bírságok kiszabásakor a GVH versenytanácsa, gyakorlatának megfelelően a kartellel érintett áruk értékesítése révén elért árbevételt vette alapul. A hosszú időn keresztül folytatott és kiterjedt jogsértések miatt a versenytanács összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozása mellett a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re – közölte a versenyhivatal.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.