Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogbiztonság követelményét sérti, hogy a bizonytalan jogi szabályozás miatt nem világos, ki fizesse a gondnokság alá helyezés ingatlan-nyilvántartási bevezetésének a díját: a gondnokolt, az ügygondnok, a bíróság, vagy a gyámhivatal? Szabó Máté ombudsman az esélyegyenlőség és az egyértelmű helyzet megteremtésére kérte a szaktárcát.
Egy ügygondnokként dolgozó ügyvéd beadványában kifogásolta a fővárosi és vidéki földhivatalok ellentmondásos gyakorlatát. Amennyiben a gondnokság alá helyezés tényét az ingatlan-nyilvántartásban rögzítik, a 6600 forint szolgáltatási díjat hol az ügygondnoktól, hol a gondnokolt személytől, hol pedig az eljáró bíróságtól vagy a gyámhivataltól követelik. A panaszos szerint a jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásos a gondokolt személyek jogainak védelme szempontjából is, mivel kérdéses, hogy jár-e neki automatikusan a költségmentesség – írja közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Az ombudsman megkereste a Kúria elnökét és a vidékfejlesztési minisztert és mindkettőjük válasza egyértelműen arról tanúskodott, hogy a díjtörvény rendelkezéséit az egyes földhivatalok és bíróságok eltérő módon értelmezik. Az alapjogi biztos a jelentésében rámutatott, hogy az eljárási díjfizetéssel kapcsolatos egymástól lényegesen eltérő földhivatali gyakorlat, illetve a követett jogértelmezési irányok a kiszámítható jogállami működés szempontjából önmagukban aggályosak. Az ombudsman szerint nem függhet a hatóság vagy bíróság egyedi mérlegelésétől, kinek a kötelezettsége a szolgáltatási díj megfizetése.
Szabó Máté arra is utalt, hogy a törvényalkotó szabadon mérlegelhet, amikor meghatározza a szolgáltatás díjfizetési kötelezettségnek szabályait. Ugyanakkor a gondnokoltak jogainak védelme indokolja, hogy az állam a ügyeljen az esélyegyenlőséggel, az idősek és fogyatékossággal élők fokozott védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére. Ha nem így történik, az felveti az esélyegyenlőség sérelmét. A gondnokság alá helyezés alapeljárása tárgyi költségmentes az érintett számára, így az ombudsman szerint nehezen indokolható az, hogy a járulékos hatósági eljárásért viszont fizetni kell. Utalt arra is, hogy a gondnokság alá helyezés tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése nem kizárólag a gondnokolt érdeke, hanem közérdek, az adott ingatlannal valamilyen módon kapcsolatba kerülők, az esetleges vásárlók, hitelezők érdekeit is szolgálja.
Szabó Máté a közigazgatási és igazságügyi minisztertől kéri a vonatkozó jogszabályok módosítását, úgy, hogy az esélyegyenlőség elvének érvényesülésének biztosítása mellett egyértelműek legyenek a díjfizetésre és költségviselésre vonatkozó szabályok.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
