Gördül tovább a román Btk-botrány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bűnpártolás, iratok megsemmisítése, csalás és szándékos félretájékoztatás gyanújával a legfőbb ügyészségen folytatódik az a vizsgálat, amelyet a román büntetőjogot módosító, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az alkotmánybíróság szerint a korrupcióellenes ügyészség túllépte hatáskörét.

A DNA hétfői közleménye szerint azért adta át az ügyet a legfőbb ügyészségnek, mert nem talált bizonyítékokat a feljelentők által jelzett korrupciógyanúra, nevezetesen arra, hogy valaki párton belüli politikai befolyását jogosulatlan haszonszerzésre használta volna.

A Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormány több miniszterének, illetve a vitatott rendeletet kidolgozó igazságügyi minisztérium egyes tisztségviselőinek kihallgatása után viszont a DNA arra a következtetésre jutott, hogy a január 31-i kormányülésen elfogadott rendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény is történt, amelyeket a legfőbb ügyészség hivatott kivizsgálni.

Az időközben hatálytalanított rendeletről a jobboldali ellenzék és a tüntetők azt állították, hogy azzal valójában korrupcióval vádolt politikusok – elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök – felelősségre vonását próbálta megakadályozni az időközben lemondatott Florin Iordache volt igazságügyi miniszter.

A DNA nemcsak a bűnpártolás gyanúját találta megalapozottnak. A vádhatóság hétfői közleménye szerint Iordache annak ellenére erőltette a jogszabály elfogadását, hogy mind az igazságügyi minisztérium szakértői, mind a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium indokolatlannak tartották egy sürgősségi rendelet elfogadását, s ehelyett rendes parlamenti eljárást javasoltak.

Az ügyészek szerint a „kormány épületében lezajlott feszült eszmecsere” nyomán a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium egy órával később kiadott egy pozitív véleményezést is, amelyet ugyanazzal a sorszámmal jegyeztek be az igazságügyi minisztériumban, mint az eredeti okiratot. Az első negatív véleményezést a DNA szerint az igazságügyi minisztériumban megsemmisítették.

A vádhatóság közleménye nem részletezi, hogyan vezették szándékosan félre Románia elnökét vagy parlamentjét, de megemlíti, hogy az „eredeti tervek szerint” már a január 18-i kormányülés kiegészítő (nem publikus) napirendjére fel akarták venni a büntetőjogot módosító sürgősségi rendelet elfogadását. Aznap Klaus Iohannis államfő előzetes bejelentés nélkül megjelent a kormány ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kormány ne fogadhasson el közvita nélkül olyan jogszabályt, amely visszalépést jelentene a korrupcióellenes harcban.Calin Popescu Tariceanu, a kormánykoalícióban részt vevő liberális ALDE elnöke az alkotmánybírósághoz fordult az ügyészségi vizsgálat miatt, arra hivatkozva, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.

 

Túllépte hatáskörét és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg hétfőn az alkotmánybíróság.

A taláros testületnél Calin Popescu Tariceanu, a kormánykoalícióban részt vevő liberális ALDE elnöke emelt óvást, arra hivatkozva, hogy az ügyészségi vizsgálat a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.
(MTI)    

---