Gördül tovább a román Btk-botrány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bűnpártolás, iratok megsemmisítése, csalás és szándékos félretájékoztatás gyanújával a legfőbb ügyészségen folytatódik az a vizsgálat, amelyet a román büntetőjogot módosító, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az alkotmánybíróság szerint a korrupcióellenes ügyészség túllépte hatáskörét.


A DNA hétfői közleménye szerint azért adta át az ügyet a legfőbb ügyészségnek, mert nem talált bizonyítékokat a feljelentők által jelzett korrupciógyanúra, nevezetesen arra, hogy valaki párton belüli politikai befolyását jogosulatlan haszonszerzésre használta volna.

A Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormány több miniszterének, illetve a vitatott rendeletet kidolgozó igazságügyi minisztérium egyes tisztségviselőinek kihallgatása után viszont a DNA arra a következtetésre jutott, hogy a január 31-i kormányülésen elfogadott rendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény is történt, amelyeket a legfőbb ügyészség hivatott kivizsgálni.

Az időközben hatálytalanított rendeletről a jobboldali ellenzék és a tüntetők azt állították, hogy azzal valójában korrupcióval vádolt politikusok – elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök – felelősségre vonását próbálta megakadályozni az időközben lemondatott Florin Iordache volt igazságügyi miniszter.

A DNA nemcsak a bűnpártolás gyanúját találta megalapozottnak. A vádhatóság hétfői közleménye szerint Iordache annak ellenére erőltette a jogszabály elfogadását, hogy mind az igazságügyi minisztérium szakértői, mind a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium indokolatlannak tartották egy sürgősségi rendelet elfogadását, s ehelyett rendes parlamenti eljárást javasoltak.

Az ügyészek szerint a „kormány épületében lezajlott feszült eszmecsere” nyomán a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium egy órával később kiadott egy pozitív véleményezést is, amelyet ugyanazzal a sorszámmal jegyeztek be az igazságügyi minisztériumban, mint az eredeti okiratot. Az első negatív véleményezést a DNA szerint az igazságügyi minisztériumban megsemmisítették.

A vádhatóság közleménye nem részletezi, hogyan vezették szándékosan félre Románia elnökét vagy parlamentjét, de megemlíti, hogy az „eredeti tervek szerint” már a január 18-i kormányülés kiegészítő (nem publikus) napirendjére fel akarták venni a büntetőjogot módosító sürgősségi rendelet elfogadását. Aznap Klaus Iohannis államfő előzetes bejelentés nélkül megjelent a kormány ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kormány ne fogadhasson el közvita nélkül olyan jogszabályt, amely visszalépést jelentene a korrupcióellenes harcban.Calin Popescu Tariceanu, a kormánykoalícióban részt vevő liberális ALDE elnöke az alkotmánybírósághoz fordult az ügyészségi vizsgálat miatt, arra hivatkozva, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.

 

Túllépte hatáskörét és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg hétfőn az alkotmánybíróság.

A taláros testületnél Calin Popescu Tariceanu, a kormánykoalícióban részt vevő liberális ALDE elnöke emelt óvást, arra hivatkozva, hogy az ügyészségi vizsgálat a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.
(MTI)    


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.