Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai során üzleti titkokat tartalmazó iratokhoz juthat, ilyenkor a hivatal csak az érintett kérelmére korlátozza az iratokba való betekintést, illetve azokról másolat vagy feljegyzés készítését.
A GVH a birtokába került iratokat felhasználhatja – a versenyfelügyeleti eljárások során – a vizsgált jogsértés bizonyítására. Ezeket az iratokat azonban mások is megismerhetik, így például az eljárás ügyfelei betekinthetnek azokba, más hatóság részére kiadhatók, illetve a GVH nyilvános határozata is hivatkozhat rájuk derül ki a GVH honlapján megjelent tájékoztatóból.
Ha ezek az iratok üzleti tikot tartalmaznak, akkor – az előbbi szabályok szerint – azok kiadhatók másoknak, ez viszont sérti a titokgazda üzleti érdekeit. Ezért az érintettnek kell nyilatkoznia arról, hogy kéri az iratokba való betekintés, továbbá ezekről másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását.
Amennyiben a GVH az indoklást megfelelőnek találja, akkor kötelezheti az ügyfelet arra, hogy az adott iratról készítsen egy olyan változatot, amely nem tartalmaz üzleti tikot. Mások csak az iratnak ezt a változatát ismerhetik meg.
(forrás: GVH, BÜK)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
