Gyermekvédelem az igazságszolgáltatásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OBH dr. Gyuricza Zsolttal, a Székesfehérvári Járásbíróság büntető csoportvezető bírájával készített interjúját olvashatják.

A gyermekek sokféleképpen kerülhetnek kapcsolatba az igazságszolgáltatással, például ha a szüleik elválnak, vagy nem tudnak megegyezni a gyermek elhelyezéséről, esetleg bűncselekményt követnek el, vagy annak tanúivá, áldozatává válnak. Fontos, hogy ne csak a jogszabályok szintjén, hanem a mindennapi gyakorlatban is érvényesüljön a gyermekek védelme.

A Székesfehérvári Járásbíróságon tartott büntetőügy tárgyalásán a kiskorú tanút nem ugyanabba a tárgyalóterembe idézték, ahol a bíróság tagjai, illetve a vádlott is tartózkodott. Miért került erre sor?
Igen, nemcsak külön tárgyalóterembe, hanem a törvényszék másik épületébe idézett a bíróság egy fiatalkorú tanút, akit távmeghallgatás útján hallgatott meg. Ennek oka a fiatalkorú sértett kímélete, a másodlagos traumatizáció esélyének csökkentése volt. A távmeghallgatással elkerülhető, hogy a szexuális bűncselekmény fiatalkorú sértettje a vádlottal akár a bíróság folyosóján találkozzon, a két tárgyalóterem közötti kapcsolatot telekommunikációs eszközök biztosították.

Vannak-e konkrét jogszabályi előírások a gyermeki jogok érvényre juttatására?

Magyarország Alaptörvénye, az új Büntető Törvénykönyv és az új Polgári Törvénykönyv is kiemelt védelemben részesíti a gyermekeket. Az Alaptörvény kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az utóbbi években számos jogszabályi rendelkezés született, amely a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzését, elkövetés esetén a felderítés megkönnyítését, majd a szigorú szankcionálást szolgálja.

Melyek ezek?

A büntetőjogi elévülési szabályok módosítása folytán a gyermekek sérelmére elkövetett legsúlyosabb szexuális bűncselekmények nem évülnek el, más súlyos bűncselekmények esetén az elévülési idő a sértett 18. életévének betöltésével kezdődik. Ide sorolható, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény elkövetőjét végleges hatállyal kötelező eltiltani bármely olyan foglalkozástól vagy tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkel kerülhet kapcsolatba. Több bűncselekmény esetén a sértett életkora minősítő körülmény, így az adott bűncselekményhez rendelt súlyosabb büntetési tétel biztosít fokozott büntetőjogi védelmet. Lényeges, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az eljárást soron kívül kell lefolytatni. A 18. életévét be nem töltött személyt minden esetben különleges bánásmódot igénylő személynek kell tekinteni, az eljárást a gyermek fokozott kíméletével kell lefolytatni. 14. életévét be nem töltött gyermek részvételével eljárási cselekmény elvégzésére csak akkor kerülhet sor, ha az attól várható bizonyíték mással nem pótolható, ilyen esetben a terhelt és védője személyesen nem is lehet jelen.

Ha fiatalkorú követ el bűncselekményt, más szabályok szerint jár el a bíróság?

A jogszabály az elkövetői oldalon is különbséget tesz a fiatalkorú, illetve a felnőttkorú elkövetők között. Fiatalkorú esetén a büntetés vagy intézkedés megválasztásakor a bíróságnak mindig a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartania, az alkalmazott joghátrány célja az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, a társadalom hasznos tagjává váljon. Szabadságelvonás csak végső eszköz lehet. Fiatalkorú letartóztatásának csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán szükséges. Az egyes bűncselekményekhez rendelt büntetési tételek is alacsonyabbak.

Ugyanaz a bíró jár el a felnőttek és a fiatalkorúak ügyeiben is?

Már nem létezik a fiatalkorúak bírósága, de külön kijelölés szükséges ahhoz, hogy egy bíró fiatalkorúak ügyeiben eljárjon. Súlyosabb bűncselekmény esetén az eljáró bíróval azonos jogosítványokkal ülnökök is részt vesznek az ítélkezésben, akik pedagógusok, pszichológusok vagy gyermekvédelmi szakemberek lehetnek. A fiatalkorúak igazságszolgáltatása szervezetileg nem különül el a felnőttekétől, az anyagi jogi és az eljárási szabályok is azonos törvényben kerültek elhelyezésre. Az a jellemző, hogy egy fiatalkorúak ügyeire kijelölt büntetőbíró felnőttkorúak ügyeiben is eljár. Például két egymást követő tárgyaláson nehézséget is jelenthet a speciális szemlélet érvényre juttatása. Véleményem szerint nem szerencsés, hogy a büntetőjogi intézményrendszer teljesen elkülönül a gyermekvédelmi, szociálpolitikai intézményektől. Európában létezik más modell is, de a XX. század első felében Magyarországon működő fiatalkorúak bírósága sem csupán igazságszolgáltatási, hanem gyermekvédelmi feladatokat is ellátott, a szankciók meghatározásán túl, a megelőzésben is volt szerepe. Koncepciója a korabeli büntetőjogász, Fayer László azon tételén alapult, hogy „a fiatalkorúak büntetőjoga a gyermekvédelem szankciós zárköve”.
De a bíróság ma is tagja a gyermekvédelmi jelzőrendszernek, melynek tagjai olyan személyek, szervezetek, akik feladatuknál fogva a gyermek és a család problémáit észlelhetik. Így a bíróság is köteles együttműködni a jelzőrendszer többi tagjával, jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve súlyosabb ok, bántalmazás, elhanyagolás esetén hatósági eljárást kezdeményezni.

Polgári eljárásban is léteznek speciális előírások?

A családjogi alapelvek között kiemelt szerepe van a gyermek érdekei védelmének. Rögzíti a jogszabály a gyermek jogát a családban való nevelkedéshez, illetve ha ez nem lehetséges, esélyt kell teremteni számára a családi környezetben való nevelkedésre. A gyermek személyét és sorsát érintő kérdésekben a véleményét figyelembe kell venni, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket az őt érintő döntésekbe be kell vonni. Gyermekelhelyezés esetén is a gyermek érdeke elsődlegesen kell hogy érvényesüljön a szülői felügyelet, a kapcsolattartás gyakorlásánál, a gyermek tartásánál is. A közös lakás rendezésénél a gyermek lakáshasználati jogát érvényesíteni kell.

A bíróság milyen módon tudja biztosítani a gyermekek védelmét?

A jogalkotó által létrehozott családjogi és büntetőjogi szabályokat is tehát áthatja a gyermekközpontú szemlélet. Ezek az előírások önmagukban csak a kereteket biztosíthatják, a követelményeket és a döntés elvárható irányát mutatják. Az, hogy egy adott eljárásban a gyermek szükségletei, érdekei mennyire érvényesülnek, mindig a konkrét ügyben meghozott egyedi döntésen múlik, vagyis a jogalkalmazó feladata a gyermekközpontú szemlélet gyakorlati érvényre juttatása. Az Országos Bírósági Hivatal 2012-ben megalkotta a gyermekközpontú igazságszolgáltatás koncepcióját. A gyermekek egészséges fejlődése olyan prioritást élvez, ami a fokozott odafigyelést, és akár az eljárás többi résztvevői eljárási jogainak korlátozását is indokolhatja. Alapelvei között szerepel a megfelelő hangnem, a gyermek által érthető nyelv használata, a gyermek tájékoztatása az eljárás menetéről, szereplőiről és az őt megillető jogokról, az eljárási formalitások mellőzése. 2013 óta működik a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoport, mely törekszik arra, hogy a bírák számára a speciális ismeretek megszerzésén túl azok gyakorlati alkalmazását is elősegítse. Mára már általánossá vált a bíróságokon a gyermekmeghallgató szobák létesítése, ahol – amennyiben feltétlenül szükséges – barátságosabb környezetben kerülhet sor a gyermek meghallgatására. A jogalkotásban és a jogalkalmazásban lezajlott pozitív változások együttesen alkalmasak a gyermeki jogok érvényre juttatására, illetve az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő gyermekek védelmére.

(birosag.hu)

---