Gyilkossághoz falazott volna hamis alibivel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A férfi a volt cellatársának segített volna, de hamar kiderült, hogy a gyilkosság idején nem kötött házasságot, és lakodalom sem volt.

Hamis alibit szolgáltatott emberöléssel gyanúsított barátjának egy férfi Nógrád megyében, az ügyészség mindkettőjükkel szemben végrehajtandó szabadságvesztést indítványoz – közölte a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője, Bóna Gyula.

A két férfi évtizedek óta barátságban állt, 2018 októbere és decembere között cellatársak is voltak egy büntetés-végrehajtási intézetben. A 67 éves férfit emberöléssel gyanúsították a hatóságok, ezért 51 éves barátjával elhatározták, hogy a gyilkosság idejére hamis alibit szolgáltat neki, majd a fiatalabb férfi két kihallgatás során is megpróbálta más személyre terelni az emberölés gyanúját.

Közösen írt beadványukban azt állították, hogy a fiatalabb cellatárs az ügyre vonatkozó és a barátját mentő információkkal rendelkezik, majd az iratot a nyomozó hatóságnak és a gyanúsított ügyvédjének is elküldték. A fiatalabb férfi azt állította, hogy a 2002-es emberölés idején idősebb barátja az ő lakodalmán vett részt, a gyilkosságot pedig egy másik, általa ismert férfi követte el. Beszélt arról is, hogy az emberölés hátterében üzleti vita állt.

Hamar kiderült azonban, hogy a tanú a gyilkosság idején nem kötött házasságot és lakodalmat sem tartott.

A főügyész közölte: a két férfi terhére igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények róhatók fel, ezért az ügyészség a vádiratában mindkettőjükkel szemben végrehajtandó szabadságvesztésre tett indítványt. Az ügyben első fokon a Balassagyarmati Járásbíróság dönt.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.