Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ügy előzménye, hogy a Kutyapárt a kötelező betelepítési kvóták ügyében kezdeményezett népszavazási kampány ideje alatt mobil applikációban buzdította a szavazókat és adott ötleteket nekik, hogy milyen módon szavazzanak érvénytelenül. A Kutyapárt javaslata arra vonatkozott, hogy a választók firkálják össze a szavazólapokat, így érvénytelenítve azokat.
A Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az alkalmazással kapcsolatosan 2016. október 7-én meghozott határozatában 832.500 forint pénzbírságot szabott ki a pártra. A határozat indoklása szerint a Kétfarkú Kutyapárt megsértette a választás titkosságának alapelvét, a választás tisztaságának az elvét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A Kutyapárt a Kúriától kérte az NVB határozatának felülvizsgálatát. A Kúria ugyan 100.000 forintra mérsékelte a bírság összegét és határozatában csak azt mondta ki, hogy a választók jogosultak a népszavazással kapcsolatos véleményük kifejezésére, ugyanakkor a Kutyapárt appja sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.
A Kétfarkú Kutyapárt a Kúria döntésével sem értett egyet, ezért – tekintettel arra, hogy a Magyarországon rendelkezésére álló összes rendes jogorvoslati lehetőséget kimerítette – a párt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.
Beadványukban a Kétfarkú Kutyák előadták, hogy álláspontjuk szerint az NVB és a Kúria határozatával Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. Cikkét. A Kutyapárt úgy foglalt állást tehát, hogy a fenti határozatok sértik a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jogot. A beadvány arra kérte az EJEB-et, vizsgálja meg, hogy a döntések korlátozzák-e az Egyezmény 10. Cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítás szabadságához való emberi jogot, illetve, amennyiben a Bíróság megállapítja az érintett jog sérelmét, úgy vizsgálja meg azt, hogy a korlátozás megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek, illetve a szükségesség-arányosság mércéjének.
Az EJEB rendkívül gyorsan reagált az ügyre. A Bíróság döntése azt is jeleni, hogy a beadott panasz az első szűrőn megfelelt és a Bíróság a továbbiakban foglalkozni fog a beadvánnyal.
(http://bozotharc.blog.hu, http://hudoc.echr.coe.int )
[htmlbox BDT]Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!