Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A civil szervezetek működésére és nyilvántartására vonatkozó törvények március 1-jén hatályba lépő módosításai a civilekkel kapcsolatos eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célozzák – közölte Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A rendelkezés szerint sportegyesületek is kérhetik egyszerűsített elektronikus eljárásban, mintaokirat használatával a bejegyzésüket. Ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a kérelem benyújtásától számított 15 napos határidőn és az azt követő 30 napon belül sem tesz semmilyen intézkedést, akkor a 45 nap leteltét követő munkanapon automatikusan, a törvény erejénél fogva megtörténik a civil szervezet nyilvántartásba vétele a kérelemben szereplő adatokkal.
Az eljárások gyorsítását szolgálja az az előírás is, amely szerint az általános, nem mintaokirattal, hanem egyedi létesítő okirattal alakuló szervezet bejegyzésére irányuló eljárásban csak egyszer írhat elő hiánypótlást a bíróság, és ekkor a kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölnie. A nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen pedig megszűnik a fellebbezési jog, így a határozat már a közléssel jogerőssé válik.
Módosulnak a civil szervezetek törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályok is. Az ügyésznek megszűnik az általános törvényességi ellenőrzési jogköre (külön jogszabály továbbra is írhat elő ilyet egyes szervezetekre), és ezzel megváltozik az ügyészség és a bíróság közötti munkamegosztás is. Az egyesületek és alapítványok nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában nem illeti meg az ügyészt önálló fellebbezési jog a bíróság határozatával szemben. Az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások helyett márciustól nemperes eljárásban a bíróság a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg – ismertette Madarasi Anna.
A jogalkotó megváltoztatta azt a korábbi szabályozást, amely szerint a civil szervezeteknek ez év március 15-ig kellett volna összehangolniuk létesítő okiratukat az új Polgári törvénykönyvvel (Ptk.). A módosítás szerint ez a kötelezettség immár konkrét határidő nélkül a soron következő okirat-módosítással teljesíthető.
Nem kell módosítani a létesítő okiratot akkor, ha arra csak azért lenne szükség, mert olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek benne, amelyek az új Ptk.-nak már nem felelnek meg. Nincs szükség az egyesületek alapszabályainak módosítására csak azért, hogy abban szerepeljen az alapító tagok neve, lakóhelye, és általában nem kell módosítani a létesítő okiratot, ha annak felülvizsgálata során az érintett szervezet azt állapítja meg, hogy az nem ütközik az új Ptk. valamely kötelező rendelkezésébe.
A létesítő okiratok új Ptk.-val való összehangolása kapcsán a szóvivő kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszéken nyilvántartott 20 490 élő civil szervezet közül mintegy 14 ezer még a régi Ptk. szerint működik, közel 3 ezer pedig már az új Ptk.-nak megfelelően. További 3500 szervezetnél folyamatban van a létesítő okirat módosításának bejegyzése.
A szóvivő elmondta azt is, hogy megújult a www.birosag.hu honlapon a civil szervezetek közzétételi felülete, és bővült a keresési feltételek köre. Most már valamennyi civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetet érintő határozat, közlemény, hirdetmény egységesen egy helyen, a „civil szervezetek” menüpont alatt található.
Március 27-én 14 órától a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma civil napot tart a bíróság Nádor utcai épületében, ahol civil csoportjának a munkatársai tájékoztatást adnak a civil szervezeteket érintő aktuális jogszabályváltozásokról, felhívják a figyelmet a leggyakoribb hibákra és válaszolnak a felmerülő kérdésekre.
A civil napon előzetesen regisztrált szervezetek vehetnek részt. Regisztrálni a Fővárosi Törvényszék honlapján (www.fovarositorvenyszek.birosag.hu) március 22-ig lehet – mondta el Madarasi Anna.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
