Gyűlöletbeszédért bírságolhatják a Facebookot
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Németországban olyan jogszabályt fogadtak el, amely lehetővé teszi, hogy bírsággal sújtsák a közösségi oldalakat, ha 24 órán belül nem távolítják el a gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmakat.
A német parlament megszavazta azt a jogszabály-módosítást, amely alapján akár 50 millió eurós pénzbírságot is kiszabhatnak a népszerű közösségi oldalakra, mint a Facebook vagy a Youtube, ha nem távolítják el a gyűlöletbeszédet az oldalukról. Az októberben hatálybalépő jogszabály az oldalak körülbelül 2 milliárd felhasználóját érinti. A jogalkotó arra kötelezi az oldalak üzemeltetőit, hogy 24 órán belül távolítsák el az oldalról a súlyosan jogsértő erőszakos tartalmakat, valamint az üzemeltetők 7 napon belül kötelesek törölni a nem jogsértő, de erőszakos tartalmakat is, ellenkező esetben komoly bírságra számíthatnak. A jogszabály a súlyosan jogsértő kategóriába sorolja az erőszakot, a gyermekpornográfiát, a gyűlöletbeszédet és a szélsőséges megnyilvánulásokat.
A bírság a jogszabály-módosítással került bele a Netzwerkdurchsetzungsgesetzbe (hálózati végrehajtási törvény), amelyet márciusban fogadtak el és amelynek célja, hogy a közösségi médiában megjelenő álinformációk ne tudják érdemben befolyásolni a szövetségi parlamenti választásokat.
A jogszabályt egyelőre még csak az alsóház fogadta el, a hatálybalépéshez a felsőháznak is meg kell szavaznia a javaslatot.
A Facebook kritizálta a német döntést, de jelezte, hogy mindent meg fog tenni a gyűlöletbeszéddel szembeni küzdelemben. A Facebook úgy nyilatkozott, hogy: „Reméljük, hogy a civil szervezetek, a kormány és a közösségi média összefogásával sikerül megtalálni a legjobb megoldást és a most elfogadott jogszabály nem hátráltatja majd ennek a fontos társadalmi problémának a kezelését.”
A német igazságügyi miniszter szerint, aki a jogszabály-módosítás beterjesztetője, a gyűlölet bűncselekmények száma háromszorosára növekedett az elmúlt években és úgy fogalmazott, hogy senki sem állhat a törvények felett. A miniszter szerint „a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösségi médiavállalatok politikai nyomás nélkül nem változtatnak az általuk alkalmazott eljárásokon és felhasználási feltételeken.”
[htmlbox jogtar_kepzes]
Jogvédő szervezetek szerint a jogszabály az egyik legszigorúbb a világon és veszélyezteti a szólásszabadságot, valamint a közösségi médiát véleményrendőrség szerepre kényszeríti.
Miko Hohman a Globális Közpolitikai Intézet képviseletében kétségeinek adott hangot az új jogszabállyal kapcsolatosan, mert szerint a közösségi médiavállalatok nem fogják megkockáztatni az 50 millió eurós bírságot, inkább törölnek minden olyan tartalmat, amely bármilyen módon alapot adhat a bírság kiszabására, nem fogják mérlegelni, hogy az még jogszerűnek minősül-e vagy sem.
A jogszabály-módosítás elfogadását megelőzően David Kaye, az ENSZ emberi jogi előadója azt kifogásolta, hogy magánvállalatok kezébe adják a szólásszabadság ellenőrzésével kapcsolatos felelősséget. Álláspontja szerint ezt a funkciót egy független szervezetnek kellene betöltenie.
Mások pedig a jogszabály normavilágosságát kritizálták és arra kérték a jogalkotót, hogy a jogszabály elfogadása során határozzák meg az „alapvetően jogellenes” fogalom definícióját..
A Facebookot többször támadták az utóbbi időben a moderálási szabályai miatt, amely védelemben részesített egy fehér férfit, azonban egy színesbőrű gyermeket nem.
A Facebook által kiadott nyilatkozat szerint be fognak vezetni egy olyan új funkciót a német felhasználók számára, amellyel megjelölhetik a számukra kellemetlen tartalmakat, amelynek felülvizsgálatára a Facebook létrehoz egy új 700 fős munkacsoportot Berlinben.
(telegraph.co.uk)
