Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A BKV Zrt. 118 millió forintos utastájékoztató beruházásának műszaki ellenőreit hallgatta meg a bíróság. Elmondásuk szerint a rendszer ma sem működik tökéletesen.
A két tanú – mindketten ma is a BKV Zrt.-nél dolgoznak – egybehangzóan állította: a C.C. Soft Kft. 118 millió forintért „elkészített” a Szentendrei HÉV Batthyány tér – Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztató rendszere a mai napig nem a rendeltetésének megfelelően, több hiányossággal, gyakori meghibásodásokkal működik.
A délelőtt meghallgatott tanú, nyomozati vallomását megerősítve, a bíróság előtt elmondta, hogy az utastájékoztató rendszer kiépítésére kiírt pályázat nyerteséről nem a felállított bizottság, hanem a BKV Zrt. vezetői döntöttek. A villamosmérnök végzettségű tanú hangsúlyozta: az utastájékoztató rendszert a C.C. Soft Kft. építette ki, amelyet annak ellenére hozott ki a „közbeszerzési pályázat” nyertesének a BKV Zrt. vezetése, hogy a cég soha nem készített hasonló rendszert, megfelelő referenciával nem rendelkezett.
A nyomozati vallomásból felolvasott részlet szerint mindannyian tudták, hogy a céget ajánló Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat ki „protezsálta” a BKV Zrt.-hez, ezért senki sem merte megkérdőjelezni döntéseit. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdésére a tanú elmondta: a „folyosói pletyka” szerint a fővárosi önkormányzat vezetőinek a javaslatára került Balogh Zsolt negyedrendű vádlott a BKV Zrt.-hez. A főváros vezetői közül később Hagyó Miklós neve merült fel.
A tanú szerint a kivitelező cég által kiépített rendszer hiányosságai miatt a beruházás összegét csökkenteni kellett volna. Példaként említette, hogy a pályázati kiírásban szereplő LCD kijelzők helyett lényegesen olcsóbb, normál LCD televíziókat alkalmaztak, amelyek nem alkalmasak 24 órás üzemre, valamint csak közelről és kis látószögből olvasható a rajtuk futó szöveg.
A cég eredetileg a többi pályázónál 10 százalékkal alacsonyabb áron, 85 millió forint nettó összegért vállalta a rendszer kiépítését, amit menet közben 99 millió forintra emeltek.
A vádirat szerint „a műszaki átadás-átvételi eljárást 2007. november 30-án lefolytatták, azonban eredményes próbaüzem a mai napig nem zárult le”. A vádirat kitér arra, hogy Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató a teljesítés igazolását nem akarta aláírni, ezért Hagyó Miklós elsőrendű vádlott behívatta hivatalába, ahol utasította, hogy intézkedjen a kifizetésről és az még karácsony előtt történjen meg. A beruházás ellenértékét két részletben utalták át a C.C Soft Kft. részére, ezzel 118,8 millió forint kárt okoztak a közlekedési vállalatnak.
A délutáni tárgyalás elején Homonnai János ügyész bejelentette: módosítja a vádat, hat kisebb súlyú szerződést „kirekeszt a vádból”. Ezután az ügyész kérdésére a délután meghallgatott tanú – aki a délelőtti tanút váltotta a műszaki ellenőrzésben az utastájékoztatási rendszer kivitelezésekor a BKV Zrt.-nél – elmondta: a beruházással sok probléma volt, mert a kijelzők nem voltak alkalmasak kültéri használatra, valamint az alkalmazott szoftverrel is gond volt. A mérnök, kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az átadás-átvételkor nem volt száz százalékban működőképes a rendszer, harminc napos hibamentes működés sem valósult meg, az utastájékoztató ma sem használható teljeskörűen.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A per csütörtökön tanúkihallgatásokkal folytatódik a Kecskeméti Törvényszáken.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
