Hagyó mellett tanúskodott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fontosnak és hasznosnak ítélt két BKV-szerződést a Hagyó-per 31-es számú tanúja a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalásán. A tanút az AAM Zrt.-vel és a Montana Zrt.-vel kapcsolatos vádak miatt hallgatták ki.


A 4-es metró projektet másfél évig irányító 31-es számú tanú teljes anonimitást kért a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indított perben. A tanú Demszky Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester javaslatára került a BKV Zrt.-hez, és 2007 áprilisától 2008 decemberéig dolgozott BKV vezérigazgató-helyetteseként, majd több tízmilliós lelépési díjjal távozott a közlekedési vállalattól.

A Montana által a BKV részére elküldött elektronikus leveleket kivetítették a tárgyalóterem falára, de a projekttel kapcsolatos érdemi információt nem lehetett felfedezni a levelezésben.

A tanú azt mondta, a Montanával kötött szerződés részleteiről semmit sem tudott, pedig a vádirat szerint az ő javaslatára kötött szerződést az informatikai céggel a BKV.

A vád szerint Hagyó Miklós elsőrendű vádlott utasítására az AAM-mel két szerződést kötött a BKV. A vádirat szerint a BKV számára szükségtelen szolgáltatásokért kötött szerződések alapján 133 millió forintot utalt át a közlekedési vállalat.

A Montanával, a 31-es számú tanú kérésére, havonta 504 ezer forintért kötött szerződést a BKV. A szerződésben szereplő Naprakész elnevezésű online hírfigyelő szolgáltatásért 5,4 millió forintot fizetett ki a közlekedési vállalat, teljesítésigazolást azonban nem talált az ellenőrzés.

A tanú az AAM munkáját fontosnak ítélte, mert – mint mondta – a BKV-nál kevés szakember dolgozott a metróberuházáson, a Montana által adott információkra pedig szüksége volt a döntéshozatalnál.

A tárgyalási napon a második kihallgatott tanú Ikvai Szabó Imre volt, aki a vádbeli időszakban, 2007-től az SZDSZ által delegált főpolgármester-helyettes volt.

Homonnai János ügyész kérdésére elmondta, az önkormányzati gazdasági társaságok költségvetésének felügyelete tartozott a feladatai közé. Vallomása szerint Hagyó Miklóssal jó kapcsolatot ápolt, az önkormányzati gazdasági társaságok szerződéseiről azonban nem tudott érdemi információt adni.

A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

A per csütörtökön tanúkihallgatással folytatódik.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek