Hagyó-per: felmentéseket kértek az ügyvédek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Védenceik felmentését, illetve a felmentő ítéletek helybenhagyását kérték az ügyvédek a Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese és társai ellen indult per másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán.


A Kecskeméti Törvényszék első fokon hivatali visszaélés és – felbujtóként elkövetett – hűtlen kezelés bűntette miatt két év, négy évre felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst. A bíróság több más vádlottat is elmarasztalt, rájuk szintén felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki vagy pénzbüntetéssel sújtotta őket, három vádlottat pedig felmentett.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a vádlottak egy része esetében a büntetés súlyosítására, mások esetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt.

Perbeszédében több ügyvéd is hangsúlyozta a csütörtöki másodfokú tárgyaláson, azzal, hogy az ügyben első fokon a Kecskeméti Törvényszék járt el, szerintük sérült védenceik törvényes bíróhoz való joga. A védők az ügyészség – több vádpont esetében is az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérő – indítványának elutasítását kérték.

Papp Gábor, az első fokon minden vádpontban felmentett Mesterházy Ernő – egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadó – védője bírálta az ügyészség tevékenységét, álláspontja szerint a vádhatóság az eljárás során számos szabályszegést, mulasztást követett el. Közölte ugyanakkor, hogy „a politika, a közvélemény és az ügyészség nyomása ellenére” a törvényszék tisztességesen végezte munkáját.

Az Antal Attila – a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója – védelmét ellátó Gyalog Balázs osztotta védőtársa álláspontját, emellett többször is kitért arra, hogy az eljárás a politikai kampány része volt a 2010-es, 2014-es választásokat megelőzően, és az lesz várhatóan a 2018-as voksolás előtt is. 

[htmlbox jogtar_kepzes]

Balogh Zsolt negyedrendű vádlottnak, a BKV Zrt. Antal Attilát követő vezérigazgatójának ügyvédje, Szigethy György is a felmentésre tett indítványt, kifejtve, védence nem okozott vagyoni hátrányt a közlekedési társaságnak.

A hetedrendű vádlott – Hagyó Miklós egykori jogi tanácsadójának – ügyvédje, Dezső Antal védőtársaitól eltérően az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Szerinte a Kecskeméti Törvényszék által egy év felfüggesztett börtönnel sújtott vádlottat érintő vádpont esetében a bíróság nem tárta fel a történtek minden részletét.

A tárgyalás szeptember 21-én további védőbeszédekkel folytatódik, majd a vádlottak szólhatnak. Ha a felszólalások időtartalma lehetővé teszi, akkor a táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa aznap határozatot is hirdet.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.