Hagyó-per: felmentést kért Antal Attila ügyvédje

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Antal Attila harmadrendű vádlott felmentését kérte perbeszédében védője Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalásán.

Gyalog Balázs a tárgyalási nap egészét kitöltő perbeszédében tételesen reagált a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója elleni vádakra. Elöljáróban arról beszélt: több tanúhoz hasonlóan védence is az előzetes letartóztatástól való félelmében tett terhelő vallomást az ügy nyomozati szakaszában. Kijelentette: Antal Attila meggyanúsítása idején „tudatlan, felkészületlen és összezavarodott” volt.

A jogi képviselő szerint az akkori társadalmi elvárásoknak és közhangulatnak megfelelő lehetőséget választotta, melyet „egyértelmű pszichikai nyomással közvetített felé” a nyomozóhatóság. Később szembesült azzal, hogy együttműködése csak mások felelősségre vonásához kellett, ezért vonta vissza addigi, valótlan állításait.     Az ügyvéd kifejtette: a közlekedési vállalat „eleve elrendelten” veszteséges. Pénzügyi konszolidációja éppúgy szükségszerű volt a per tárgyává tett időszakban, mint napjainkban. A BKV gazdasági mutatói azonban Antal Attila vezetésének idején javultak, a szerződések szabályosak voltak, a társaság reklámköltségei a korábbi évekkel azonos szinten maradtak – tette hozzá, jelezve: a hirdetésekre szükség volt a cég iránti bizalom megerősítése, a szolgáltatás népszerűsítése érdekében.

Hasonlóan nyilatkozott a vállalat lobbitevékenységéről is, „tévesnek és alaptalannak” nevezve a vádirat ennek ellenkezőjét állító részét. Ugyanakkor kijelentette: vagyoni hátrány szándékos okozásával csak akkor vádolhatnák Antal Attilát, ha a tudtával fiktív teljesítés történt volna. Ezzel szemben a per tárgyát képező szerződések esetében valós teljesítések történtek – mondta, hozzátéve: az egykori vezető nem szegte meg vagyonkezelői kötelezettségét sem azzal, hogy szerződések ellenőrzését kollégáira bízta és rájuk hagyatkozva írta alá azok teljesítését.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. Részletes program és jelentkezés >>

Az ügyvéd hangsúlyozta: ha Antal Attila aggályosnak vélte volna az általa szignált BKV-s szerződéseket, illetve nem bízott volna az azokat előkészítő munkatársaiban, megtehette volna, hogy másra ruházza az aláírás jogát.

A 2007 elején a HÉV-tarifák emelésekor szakmai és tájékoztató anyag készítésére felkért Kacu Kft. szerepére utalva rámutatott: a BKV menedzsmentje nem volt alkalmas a válsághelyzetek elkerülésére, kezelésére, ezért volt szükség külső erőforrások, szakértők bevonására, melyek pénzben mérhető segítséget jelentettek a vállalatnak.

Egy 2007. január 21-én kelt e-mail-sorozatra hivatkozva aláhúzta: az a vádhatóság álláspontjával ellentétben nem Antal Attila bűnösségét és a bűnszervezet meglétét támasztja alá afféle Jolly Jokerként előhúzható módon, hanem arról szól, hogy megvizsgálva a reklámszerződéseket a cég kommunikációs igazgatósága azokban potenciális növekedési lehetőségeket látott. A BKV azóta megragadta és a mai napig kiaknázza az akkor feltárt reklámlehetőségeket – tette hozzá.

Gyalog Balázs kijelentette: a bűnszervezet meglétének bizonyítása az ügyészség részéről mindössze „erőtlen kísérlet”, miután a vádhatóság „csúsztatásaival és alaptalan következtetéseivel” ellentétben a vádlottak közötti kapcsolatok nem mutatják és bizonyítják a szervezett és összehangolt működést. Emlékeztetett: Antal Attila igazgatói kinevezéséről nem Hagyó Miklós, hanem a Fővárosi Közgyűlés hozott – egyhangú – döntést. Emellett arra is kitért, hogy mivel a BKV tevékenysége politikai és társadalmi reakciókat váltott ki, a politikai szempontok mérlegelése, a politikusokkal történt egyeztetések a vállalat és annak mindenkori irányítói részéről nem a bűnös összefonódás, sokkal inkább a felelős és körültekintő döntéshozatal bizonyítékai.

Az ügyvéd beszéde során többször is kritikával illette az ügyészség tevékenységét, megjegyezve: „jelenleg is van az adatállománynak egy olyan köre, melyet kizárólag az ügyészség ural”, miközben ahhoz a védelem nem fér hozzá. Emellett a vádhatóság össze nem illő puzzle-darabokat próbál pillanatragasztóval összeilleszteni, rosszindulatúan szelektál és ez alapján hamis következtetéseket von le, így gyártva fikciókat, melyekkel alapvető jogi elveket sért – fogalmazott.

Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

Antal Attilát a BKV volt vezérigazgatójaként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják mint társtettest.

A per december 16-án, Lelovics Ottó ötödrendű és Szalay László tizenegyedrendű vádlott ügyvédjének védőbeszédével folytatódik.

(Forrás: MTI)

---