Halálbüntetést ítélt a bíróság Kínában korrupcióért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Halálbüntetésre ítélte az észak-kínai Tiencsin egyik középfokú bírósága kedden a Huarong kínai állami vagyonkezelő vállalat korábbi vezetőjét korrupció miatt – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Laj Hsziao-min, a pekingi székhelyű Huarong igazgatótanácsának korábbi tagjának őrizetbe vételét 2018 novemberében rendelte el az ügyészség, miután az ügyében az év áprilisában indított vizsgálat során a kínai korrupcióellenes hatóságok megállapították, hogy politikai és a pénzügyi munkára vonatkozó szabályokat is megszegett.

Kenőpénz, üdülés, szex

Lajt még 2018 októberében kizárták az országot irányító Kínai Kommunista Pártból. Akkori közleményében a Párt fegyelmi bizottsága a lépést azzal indokolta, hogy Laj különböző szabályokat megszegve „vakon bővítette a vállalatot, amelyet rendellenesen működtetett, eltérítve a céget a fő feladataitól és üzleteitől”.

A vizsgálat eredménye szerint Laj emellett kenőpénzeket fogadott el, visszaélt a hatalmával, közpénzekből fényűző fogadásokat, családtagjainak pedig üdüléseket szervezett, továbbá pozícióját kihasználva több nővel létesített szexuális kapcsolatot.

Az 1999-ben alapított Huarong Kína négy, állami kézben lévő vagyonkezelő vállalatának legnagyobbika. A céget eredetileg azzal a céllal létesítették, hogy súlyosan kockázatos eszközöket vásároljon reorganizációs céllal, hogy a lehető legnagyobb megtérülést érjék el a nem teljesítő adósságok kezelésére. 2013 és 2018 között azonban a vállalat nyeresége soha nem látott mértékben bővült, miután tevékenységének fókuszába az eredeti cél helyett az került, hogy kockázatos beruházásokon át saját bevételét növelje.

85 ezermilliárd forint a vállalat vagyona

A Huarong 2017-es éves jelentése szerint a cég nettó nyeresége 2013-hoz képest több mint 250 százalékkal nőtt. A vállalat vagyonának összértéke pedig 2017-ben elérte az 1,87 ezermilliárd jüant (85 ezermilliárd forint), ami 505 százalékos emelkedést jelentett az öt évvel korábbi állapotról. Az adatok arra is rávilágítottak, hogy a Huarong bevétele szembetűnően növekvő mértékben származott befektetésekből, miközben a kockázatos adósságokból származó vagyon kisebb mértékben nőtt.

A keddi bírósági ítélet szerint Laj összesen 1,78 milliárd jüan (80,7 milliárd forint) értékben fogadott el kenőpénzeket és ajándékokat 2008 és 2018 között, melyekért cserébe a Kínai Bankfelügyeleti Bizottságban és a Huarong vállalatban betöltött pozícióival visszaélve a többi között finanszírozással, projektmegbízásokkal, előléptetésekkel segített egyes szervezeteket és egyéneket. 2009 és 2018 között pedig, másokkal összejátszva összesen 25,12 millió jüan közpénzt sikkasztott el. A bíróság a szigorú ítéletet azzal indokolta, hogy Laj tettei aláásták az ország pénzügyi biztonságát és stabilitását, és különösen káros társadalmi hatást gyakoroltak, jelentős veszteséget okozva az államnak és a lakosságnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.