„Halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének rendezése!”
A címben szereplő állásfoglalásukat alátámasztó adatokat és tényeket mutattak be a Fővárosi Törvényszék vezetői azon a háttérbeszélgetésen, amelyet 2024. október 14-én tartottak Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.
Dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az idei év első félévében több mint 173 ezer ügy érkezett hozzájuk, ez az országos ügyérkezés 28,4 %-a, miközben a magyar bírói kar 25%-a (678 fő) dolgozik a fővárosban. Törvényszéki szinten és első fokon Budapesten indul a legtöbb ügy: az országos érkezés 42,7 százalékát intézik a fővárosban, s itt a legnagyobb egy-egy bíró leterheltsége is. Ez utóbbi állítását alátámasztandó az FT elnöke a következő példát hozta: míg a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén, járásbírósági szinten, büntető ügyszakban az 1 bíróra eső folyamatban lévő peres ügyek száma 76,2, addig van olyan törvényszék, ahol ez az érték 16,6! „Ennek ellenére az ügyhátralék, azaz a folyamatban maradó ügyek száma folyamatosan csökken” – tette hozzá dr. Tatár-Kis Péter.
A Büntető Kollégium vezetője, dr. Szabó Judit beszédében azokat a jogszabályváltozásokat ismertette, amelyek révén immáron az ún. „nagytanácsos” ügyek csupán lehetőségként és nem kötelező szabályként maradtak a büntetőeljárási törvényben. Ez a törvényi módosítás a
jogalkalmazók kezdeményezése okán valósult meg, s ebben a folyamatban az FT vezető szerepet játszott. A kollégiumvezető felhívta a figyelmet arra, hogy kibővült a büntetővégzések meghozatalára lehetőséget adó feltételek köre, így immáron a 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén is alkalmazhatóvá vált ez az eljárási forma. A szakmai vezető a jövőt alakító
új kihívások közül kiemelte a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) bíróságra rótt feladatait, az azok ellátásához szükséges kompetenciák megszerzésének szükségességét.
Dr. Szabó Judit a jegyzőkönyvvezetők hiánya okozta probléma időleges megoldását az ún. teamrendszerben látja, amely módszert az FT más kollégiumai már sikerrel alkalmazzák. A teamrendszer lényege, hogy az igazságügyi alkalmazottak magasan kvalifikált és tapasztalt munkatársakból álló csoportjai a saját csoportjuk létszámánál nagyobb számú bírói kör adminisztrációs feladatait is el tudják látni. A kollégiumvezető újságírói kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a jegyzőkönyvvezetés önálló felelősséggel járó tevékenység, amely az egyes
ügyszakokban más-más személyiséget igényel. Kiemelte, hogy a jegyzőhiány okán bekövetkezett jogszabályi változás után immár nem kötelező a tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető jelenléte, ám a hanganyag feldolgozása, vagy a diktálás jelentősen lassítja az eljárás menetét.
Dr. Németh Andrea, az FT Polgári Kollégiumának vezetője azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az új polgári perrendtartás (Pp.) bevezetését követően tapasztalható ügyszám-csökkenés ma már megállt, az ügyérkezés stabil, állandó számokat mutat. A (Pp.) körében is születtek elsősorban gyorsító jellegű új szabályok, bizonyos esetekben – például a kiskorú gyermekekkel kapcsolatos személyállapotú perekben, vagy az információszabadsággal kapcsolatos ügyekben – rövidültek a határidők.
A Gazdasági Kollégium vezetője, dr. Orosz Gabriella hozzászólásában kiemelte, hogy az ügyszakra a jogszabályváltozások és a gazdasági élet is kihatással van – különösen igaz ez a kitétel a felszámolási ügyekre. A cégeljárások kapcsán elmondta: mintegy 110 ezer cég tartozik az
ügyszakhoz.
Dr. Tatár-Kis Péter felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az igazságügyi alkalmazotti létszám 2022 januárja óta több mint 9 százalékkal csökkent. A legnagyobb számban a középfokú végzettséggel rendelkező munkatársak hagyták el a bírósági szervezetet, de igen jelentős a bírósági ügyintézők és bírósági titkárok elvándorlása is. Az idei évben a távozók elsősorban a méltatlanul alacsony bérek miatt döntöttek a távozás mellett. Az elvándorlók pótlása igen komoly nehézséget okoz, „kreatív megoldásokat” igényel. A kreatív megoldások a munkafolyamatok folyamatos átszervezésével jönnek létre, ezek azonban csupán átmeneti könnyebbséget jelentenek.
Az elvándorlás okozta nehézségek kapcsán a háttérbeszélgetés összes résztvevője hangsúlyozta, hogy halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének olyan rendezése, amely egyben a fiatalok számára is vonzóvá teszi e hivatásrendet, ezzel is biztosítva úgy a bírák, mint az igazságügyi alkalmazottak megfelelő színvonalú utánpótlását. Nem mellesleg: a már most a bíróságokon dolgozó kvalifikált humánerőforrás megtartása is csak egy jelentős mértékű bérrendezéssel lenne elérhető. A törvényszék valamennyi vezetője átérzi a helyzet tarthatatlanságát és megtesz minden olyan lépést, amely a mielőbbi megoldáshoz vezethet!
A beszélgetésen az FT elnöke a bérrendezés, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak pénzügyi elismerésének javítása mellett azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az ítélkező tevékenységet végzők és segítőik az anyagi mellett a morális megbecsültségre is joggal tarthatnak igényt. „Fontos minden fórumon felemelni a hangunkat a bírák személyét érő támadásokkal szemben!” – mondta dr. Tatár-Kis Péter annak kapcsán, hogy az utóbbi időben ismét megszaporodott a bírákat érő verbálisan agresszív megnyilvánulások száma. Míg korábban a különböző érdekképviseleti szervek képviselői felszólaltak az ilyen jellegű támadások ellen, az utóbbi időben mintha ők is egy kicsit halkabbak lennének.
A téma kapcsán az FT elnöke nyomatékosan hangsúlyozta: a független magyar igazságszolgáltatás résztvevői tisztességgel látják el a feladataikat, ezért is tartja roppant sajnálatosnak az olyan megnyilvánulásokat, amelyek a bírák családi háttere és egyéb személyi
körülményei, valamint döntései között valamiféle összefüggést sejtetnek. Az elnök úgy fogalmazott: „a magyar bírákat ne próbálja senki berántani a politikai színtérre”, hiszen ők a hazai és európai uniós normáknak, valamint az esküjüknek megfelelően intézik a rájuk bízott ügyeket!
Forrás: Fővárosi Törvényszék Sajtóoszály
