Az EU több mint 380 millió eurót fektet be a zöld átállás támogatása érdekében
A Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében a mai napon több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új projektnekEurópa-szerte.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Tavaly lépett hatályba és idén december 30-tól kell betartani az unió erdőpusztulással kapcsolatos rendeletét. Csoki, kávé és miegymás hamarosan csak fenntartható gazdálkodásból jöhet. Dr. Szalay Rita, a PwC igazgatója, ESG-szakértő segít megismerni az EUDR-t.
Az EUDR (vagyis az Európai Parlament „2023/1115 számú, az erdőirtással és erdőpusztulással kapcsolatos egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és az Unióból történő kiviteléről szóló” rendelete) szigorú követelményeket állít fel bizonyos árucikkek és termékek forgalmazására, exportjára és importjára. Az új szabályozásokkal a jogalkotó azt szeretné elérni, hogy megakadályozza az unió hozzájárulását a súlyos társadalmi, gazdasági és persze környezeti károkat okozó globális erdőirtáshoz.
Captain Planet EU?
Az EU a világ egyik legnagyobb importőre az erdőirtással összefüggő árucikkeknek és termékeknek, így felelős a globális erdőirtás közel 10 százalékáért.
Az uniós fogyasztás tehát globális szinten az erdőirtás és az erdőpusztulás jelentős mozgatórugója. A rendelet hatásvizsgálata úgy becsülte, hogy megfelelő szabályozási beavatkozás nélkül csak hat árucikk – szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, szója és fa – uniós fogyasztása és termelése 2030-ra évente megközelítőleg 248 ezer hektár erdő kiirtását okozná (összehasonlításképp: Budapest körülbelül 525 négyzetkilométer, körülbelül 52 ezer hektár).
Az EUDR az erdőirtással összefüggő árukból (ún. „releváns áruk”, vagyis kakaó, kávé, olajpálma, szarvasmarha, szója, gumi és fa) készült termékek (ún. „releváns termékek”) kiterjedt listájára vonatkozik. Hogy képet adjunk a termékek sokféleségéről, mindez tehát a marhahústól és -bőrtől a bútorokig, deszkákig és más fa- vagy papírtermékekig (beleértve a könyveket és újságokat) bezárólag mindenfélére vonatkozik, valamint a szójalisztre és -olajra, a csokoládéra, a kávéra, a pálmaolajra és származékaira, illetve a gumitermékek széles körére fog kiterjedni.
EUDR felkészülési kisokos
Az EU-s nagyvállalatokra több országban vonatkozik már olyan kötelezettség, ami az ellátási láncaik fenntarthatósági szempontú – emberi jogi és környezeti hatásokat figyelembe vevő – átvilágítását írja elő (többek között Magyarországon is a 2023. évi CVIII. tv., az ún. ESG- törvény) és ez a kötelezettség uniós szinten is megjelenik majd 2027-től kezdődően a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) alapján. Az EUDR most újabb speciális szempontként vezeti be az erdőirtás kockázatának vizsgálatát.
A rendeletet azoknak a természetes vagy jogi személyeknek is be kell tartaniuk, akik kereskedőként releváns terméket hoznak forgalomba, importálnak vagy exportálnak (bizonyos esetekben még a saját célra történő felhasználás is ide sorolható). Ezeket a forgalmazókat a jogszabály magyarul „piaci szereplőknek” (angolul “operator”-nek) hívja. Szintén kiterjed a kötelezettség a kereskedőkre (angolul “traders”). A rendelet a nagyvállalatokat és a kkv-kat is érinti, bár ez utóbbiakra vonatkozó kötelezettségek bizonyos könnyítésekkel és halasztással 2025. június 30-tól lépnek csak hatályba.
Minek kell pontosan megfelelni?
Mind a piaci szereplőknek, mind a kereskedőknek – tehát megint csak: mielőtt piacra hoznának, forgalmaznának vagy exportálnának egy releváns terméket – az illetékes hatóságok, illetve a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a megfelelő átvilágítási nyilatkozatot egy európai nyilvántartáson keresztül (ezt a Bizottságnak az év vége előtt létre kell hoznia). Hiány esetén a termékek forgalmazása és kivitele-behozatala nem lehetséges.
Zöldvilágítás
Új és kellően bonyolult feladat elé állítja a vállalatokat az is, hogy az átvilágítás során meg kell győződniük arról, hogy a pontos származási területen 2020. december 31. után nem történt erdőirtás,
az adott színhely nem esik védett területre, s a többi. Ezt több adatbázis összevetésével kell elvégezni, de például bizonyos országokra vonatkozó adatok nem mindenhol elérhetők vagy teljes körűek, illetve a behatárolt problémás területek nem feltétlenül felelnek meg az EUDR által használt erdő vagy erdőirtás definícióknak.
Az összegyűjtött információk alapján a vállalatoknak majd kockázatértékelést kell végezniük (meghatározott szempontrendszer szerint), szükség esetén pedig kockázatcsökkentő intézkedéseket kell végrehajtaniuk. A kellő gondosság követelményei egyszerűsödnek, ha minden áru és termék alacsony kockázatú országokból származik, de az országok besorolása (alacsony, átlagos és magas kockázati szintre) még nem történt meg.
Fontos még, hogy a rendelet előírja, hogy a társaságok évente nyilvánosan beszámoljanak átvilágítási rendszerükről, és legalább öt évig megőrizzék az átvilágítással kapcsolatos összes dokumentumukat is.
Feketelista
Ha nem sikerül teljesíteni a követelményeket, az az EUDR szerint az adott vállalat unión belüli árbevételének minimum 4 százalékát kitevő bírságot, a termékek és a bevételek elkobzását is eredményezheti. Vizsgálatokat és ezek alapján megállapításokat nem csak az éves rendszeres, hanem akár bejelentés alapján indult ad hoc ellenőrzések is hozhatnak. A Bizottság saját oldalán nyilvános listát vezet majd a jogerősen megállapított jogsértésekről.
Szorít az idő
Ha a rendelet hatálya alá tartozó termékeket forgalmaznak, az átvilágítási folyamatot érdemes mielőbb megtervezni és kiépíteni – ahogy a cikkből is látszik, az EUDR betartása kapacitás- és időigényes feladat lehet a vállalatok nagy része számára.
Kérdezzenek bennünket a témáról szeptember 17-i webinárunkon!
A végére még egy kedélyjavító információ: e cikk elolvasása alatt megközelítőleg 50 hektár (körülbelül 70 focipálya méretű) erdő semmisült meg valahol a Földön.
Szakértőnk cikke „A jövő vállalata” című kétheti PwC-s hírlevelében jelent meg, mely a hvg360-on olvasható.
Az írások szeptember végéig díjmentesen megtekinthetőek a hvg360 előfizetői számára, addig érdemes rájuk feliratkozni itt.
A Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében a mai napon több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új projektnekEurópa-szerte.
„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.
Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!