Handó: 2017 a közérthető bíróság éve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 21. századi bírósági szervezet alapértéke a nyitottság az OBH elnöke szerint.


Az OBH az idei évet a közérthető bíróság évének szentelte a bírósági kommunikáció javítása érdekében – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Budapesten csütörtökön.

Az OBH egyik kiemelt célja, hogy az igazságszolgáltatás a bírósági szervezetben dolgozók, a bírósághoz forduló ügyfelek és a szélesebb közvélemény számára egyaránt megismerhető és érthető legyen – hangsúlyozta az elnök. 

A 21. századi bírósági szervezet alapértéke a nyitottság és a működés szolgáltató jellege. A szakszerű, de közérthető fogalmazás jelentősen hozzájárulhat a bíróságok iránti közbizalom erősödéséhez – mondta Handó Tünde.

 

Az OBH törekszik a bírósági igazgatás, az ítélkezés és a bíróságok sajtókommunikációjának közérthetőségére egyaránt. Az OBH által a Magyar Igazságügyi Akadémián szervezett V. Bíróság és Kommunikáció elnevezésű kétnapos nemzetközi konferencia előadásai és kerekasztal beszélgetései ezeket a területeket tekintik át – tette hozzá az elnök.

Az évről évre megrendezett konferenciákon az adott téma elismert szakértői tartanak előadásokat, idén például William Valasidis, az Európai Bíróság sajtófőnöke és Merethe Eckhardt, a Dán Bírósági Igazgatási Tanács fejlesztési igazgatója. Az elmúlt években 25 országból csaknem 400-an vettek részt a konferenciákon, idén több mint 20 országból csaknem 100-an érkeztek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.