Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyarok az uniós átlagnál jobban bíznak az igazságszolgáltatásban – mondta egy felmérésre hivatkozva Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országos Bírói Tanács (OBT) üléséhez kapcsolódó keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Az OBT foglalkozik a bírák etikai kódexével és életpályamodelljével.
A vizsgálatok szerint az unióhoz 2004-ben csatlakozó országok között Magyarországon a legmagasabb a lakosság igazságszolgáltatásba vetett bizalma – mondta Handó Tünde.
Az Európai Bizottság 2012-es adatok alapján összeállított igazságügyi eredménytábláján a vizsgálati szempontok felét tekintve a magyar bíróságok a ranglista első harmadában helyezkednek el, de polgári ügyekben a harmadik, közigazgatási perekben pedig az ötödik leggyorsabbak az unióban – ismertette az elnök.
| Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
|---|
|
2014. 03. 28.: A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.: A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.: Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt |
Ugyanakkor fejleszteni kell a hazai igazságszolgáltatásban az alternatív vitarendezési formákat, erre nyújtanak lehetőséget a szombaton hatályba lépő új polgári törvénykönyv mediációra vonatkozó rendelkezései. Továbbá javítani kell az e-bíróság kiépítettségét, és az unió kifogásolta a csődeljárások elhúzódását is – figyelmeztetett Handó Tünde.
Trappné Kiszely Rita, az Országos Bírói Tanács leköszönő, negyedik soros elnöke, a XVIII-XIX. Kerületi Bíróság elnökhelyettese – elmondta, hogy a testület már több ülésén foglalkozott a bírói etikai kódexszel, amely még idén elkészülhet.
A tanács fontos feladatának tartja bírákkal való közvetlen kapcsolattartás javítását, ennek érdekében kihelyezett üléseket is tartanak – tette hozzá.
Móroczné Simon Angéla, az OBT következő elnöke – a Debreceni Járásbíróság bírája – elmondta, hogy az etikai kódex készítésébe a bírákat is bevonják, várják a véleményeket.
A tanács a következő hónapokban foglalkozik majd a bírói életpályamodell Magyar Bírói Egyesület által kidolgozott koncepciójával – tette hozzá a tanács következő elnöke.
A 2012 márciusában létrejött 15 tagú OBT részben ellenőrzi az országos bírósági igazgatást, az OBH tevékenységét, részben önálló döntési jogkörökkel is rendelkezik; 14 tagját a bírák választották, ők félévente váltják egymást az elnöki székben, a 15. tag a Kúria elnöke.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
