Handó: a pártatlanság alapja a biztonság is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az épületek, a bírók és az ügyfelek fizikai biztonsága azért is fontos, mert ez is a pártatlan bírói ítélkezés alapja – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Kecskeméten. 


Handó Tünde a Kecskeméti Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az ügyfelek és a bíróságokon dolgozók biztonságérzete nagyban növelheti vagy csökkentheti az állampolgárok bizalmát a bíróságok iránt.

A 2016 márciusában Kiskunhalason, a bírósággal közös járási ügyészségi épületben történt lövöldözéssel kapcsolatban kiemelte: a közelmúltban jelent meg a Kúria közigazgatási kollégiumának jogértelmező véleménye, amely szerint a bírósági épületekben – és bizonyos esetekben azokon kívül – a tárgyalással egy időben nem engedélyezhető demonstráció, mert az befolyásolhatja a bírói döntéseket. Az ilyenfajta támadások a leghatározottabb fellépést kívánják a bírósági vezetőktől, hogy megvédjék a bírókat, az ítélkezés függetlenségét – jelentette ki. 

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

A 2015-ös adatokat feldolgozó igazságügyi eredménytáblát részletezve Handó Tünde azt mondta: Magyarország a hatékonyság, a bíróságokhoz való hozzáférés vagy éppen a sajtókapcsolatok tekintetében továbbra is Európa élvonalában szerepel. Az Eurobarométer vizsgálatainak tükrében megállapítható, hogy a gazdasági társaságok véleménye alapján a magyar bíróságok és a bírók függetlensége a középmezőnyben, a tizenhatodik helyen szerepel. A cégek majdnem fele, 48 százaléka pozitívan értékelte a bíróságokat. Rossz vagy nagyon rossz véleményen mindössze 24 százaléka volt. Ez utóbbi kategóriában az uniós átlag 37 százalék, tehát Magyarország ennél jobban teljesít – közölte. 

Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke arról számolt be, hogy 2016-ban mintegy hatvanezer ügy érkezett hozzájuk, háromezerrel kevesebb, mint 2015-ben. A peres ügyek száma nyolcszázzal emelkedett, de ennek ellenére 85-90 százalékuk egy éven belül befejeződik. 

Beszélt arról is, hogy tavaly jelentősen javultak az ítélkezés infrastrukturális körülményei, szinte valamennyi bíróság átesett kisebb-nagyobb átalakításon, felújításon. 

Az idei tervekről szólva elmondta: a Kecskeméti Törvényszéken korszerűsítik a teljes fűtésrendszert, míg Kiskőrösön megújul a járásbíróság épülete. A Kecskeméten kialakított ügyfélcentrumoknak köszönhetően pedig a bíróság épületébe érkezők szakszerű segítséggel, egy helyen tudják majd elintézni ügyeiket.

Schön Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék bírói tanácsának elnök azt mondta: a bíróság szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 2011-ben életbe lépett változásai lényegesen átláthatóbbá tették a bírói kinevezéseket. A tanács tagjai figyelembe veszik egyebek mellett a pályán eltöltött éveket, a minősítéseket, a szakvizsga eredményét, tudományos fokozat, nyelvvizsga, szakjogászi végzettség vagy másoddiploma meglétét, valamint a publikációk, a kötelező és fakultatív képzések számát. Ezen túl meghallgatáson vizsgálják, hogy milyen a jelölt bírói hivatás iránti elkötelezettsége, a motivációja és a kommunikációs készsége. Tavaly két álláshelyet írtak ki, mindkettőt a Kecskeméti Járásbíróságon. A büntetőbírói állásra öten, a polgárira nyolcan jelentkeztek. Döntő többségük belső pályázó volt, de érdeklődtek más megyékből is – ismertette. 

Arany János, az Országos Bírói Tanács soros elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: a szervezet tavaly 130 érdemi határozatot és öt etikai állásfoglalást hozott, valamint 2017 februárjában módosította a bírói álláspályázatok elbírálásáról szóló rendelet értelmezéséről és gyakorlati alkalmazásáról szóló ajánlását. Fontos, hogy a bírói életpályamodell ne pusztán illetménynövelési igényként jelenjen meg a döntéshozók előtt, hanem a 21. századi, modern igazságszolgáltatás részeként legyen bemutatható – emelt ki. 

Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb célja, az időszerű ítélkezés csak elegendő bíró biztosításával valósítható meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.

2024. május 16.

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a Médiatanács

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a médiatanács: annak ellenére, hogy egy eredeti film vágott verzióját sugározta a TV2, maradtak a műsorszámban olyan erőszakos jelenetek, amelyek magasabb korhatári kategóriába sorolást indokoltak volna a médiaszolgáltató által választottnál. Egyebek között erről is határozott május 14-i ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.