Handó: a tempó a legnagyobb kihívás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke megtartotta a 2016-os évről szóló beszámolóját az Országgyűlésben. Az OBH elnökének beszámolója szerint a legnagyobb kihívást a jogszabályalkotás tempója jelenti a hivatal számára. 


Az OBH elnöke elmondta, évente másfél millió ügy érkezik a bíróságokhoz, így több millió emberrel kerülnek kapcsolatban. Szerinte az új eljárási kódexek alkalmazása, az elektronikus ügyintézés mellett a legnagyobb kihívást a jogszabályalkotás tempója jelenti számukra. Csak 2016-ban 159 törvény, 501 kormányrendelet és számos miniszteri rendelet született – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy 11 ezer dolgozó fogadja az ügyfeleket 185 épületben és 2018-ban már 118 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodnak.

Handó Tünde szerint a jó igazságszolgáltatást lehet mérni az ítélkezés gyorsaságával. 2016-ban több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett a bíróságokra – mutatott rá, hozzátéve, 2015 végéhez képest 10 százalékkal kevesebb volt a folyamatban lévő ügy. 

Az OBH elnöke szerint az ítélkezés minőségének javulását az jelzi, hogy a járásbírósági civilisztikai ügyekben az ítéletek 92 százalék első fokon jogerőre emelkedik. A fellebbezett ügyeknek 8,6 százaléka az, amelyet a törvényszék hatályon kívül helyez – közölte.

Kiemelte, hogy a dömpingügyekben is képesek a bíróságok helyt állni, példaként azt említette, hogy 2016 februárjában a Szegedi Járásbíróságra egy nap alatt 105 határzáras ügy érkezett.    

Handó Tünde beszámolt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban is „jól teljesít a magyar igazságszolgáltatás”. Az Európai Bizottság 2017-es igazságügyi eredménytáblája szerint a közigazgatási perek intézése Magyarországon a második leggyorsabb – mondta.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az OBH elnöke sorsfordítónak értékelte 2016-ot az illetményhelyzettel kapcsolatban. Úgy fogalmazott, míg az elmúlt években komoly pénzeket kaptak az infrastruktúra-fejlesztésre, az illetményrendezésben voltak elmaradások; az igazságügyi alkalmazottak fizetése még belföldön sem volt versenyképes.

Hozzátette: 2016-ban az igazságügyi alkalmazottak illetménye 12 év után elmozdulhatott a holtpontról, átlagosan 30 százalékos emelést kaptak a dolgozók. Elmondta, a bírók fizetése 2016 októberétől emelkedik három lépcsőben összesen 16 százalékkal.

Handó Tünde szólt a bírói kinevezésekről is: 2012-16 között 706 bírói pályázatot írtak ki, ebből 649 volt eredményes, 604 esetben a bírói tanács rangsorának megfelelő volt a döntés. A 45 esetben volt eltérés, ehhez a bírói tanács hozzájárult – mondta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.