Handó is reagált a kalasnyikovos támadásra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államnak többletvédelmet kell nyújtania a bíróságoknak az OBH elnöke szerint.


Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint a bírósági vezetőknek és a kormányzatnak is a leghatározottabban fel kell lépnie a bíróságok védelmében.

Handó Tünde ezt szerdán Szekszárdon, a Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón a kiskunhalasi ügyészséget és bíróságot ért támadásra reagálva mondta.

„Amikor Trócsányi László igazságügyi miniszter azt mondta, hogy a jogállam álló csillaga a bírói függetlenség, ezzel kötelezettséget vállalt arra is, hogy védelmet nyújt a bíróságok számára. Azt gondolom, elérkezett az ideje annak, hogy ezt a védelmet akár jogszabály-módosításokkal is kinyilvánítsa a magyar törvényhozás” – jelentette ki. Minden verbális erőszakban megvan a lehetőség, hogy fizikai erőszakká alakuljon – jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva kifejtette: az Alkotmánybíróság ide vonatkozó határozata lehetőséget ad arra, hogy ne a bíráknak kelljen feljelentést tenniük, hanem az államnak, amikor az ítélkezéssel kapcsolatban támadás éri. Ekkor a bíróságot mint az államszervezet részét támadják, és az államnak kellene többletvédelmet nyújtania a bíróságoknak – fűzte hozzá.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

Bicskei Ferenc, az Országos Bírói Tanács tagja utalt arra, hogy 1990-ig a közvádas bűncselekmény volt a bíróságok megsértése, addig nem a bíróknak kellett magánvádlóként fellépniük. „Rossz üzenetnek tartom, ha megengedjük, hogy bárki mocskolhassa a bírákat, ügyészeket, mert kiszabadul a szellem a palackból” – fogalmazott.

Felidézte, hogy a kiskunhalasi ügyészség és járásbíróság épületébe szerda reggel egy férfi gépfegyverrel ment be, dulakodott a biztonsági őrökkel, és több lövést leadott az épület folyosóján. Az OBH tagja szerint a támadó egy olyan ügyfél volt, aki többször panaszkodott, de eddig csak nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette a bíróságot, amely mindig udvariasan válaszolt neki.

„Egyre több olyan ügyfél van, aki úgy gondolja, hogy a bírókba bele szabad rúgni” – mondta Bicskei Ferenc.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.