Handó: szemléletváltás történt
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eredmények mögött az OBH elnöke szerint a társadalom, a jogkereső állampolgárok felé történő nyitás van.
Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által rendezett kétnapos nemzetközi szakmai konferencia megnyitóján angolul elmondott beszédében hangsúlyozta: az igazgatásnak az ítélkezést kell szolgálnia. Hozzátette, ennek jegyében fogalmazott meg 2012-ben hat stratégiai célt az igazgatás számára, ezek közül kiemelte azt, hogy a független bírók az alkotmányos kötelezettségeknek megfelelően magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.
Handó Tünde úgy vélte, az eredmények négy év után már jól számba vehetőek a civilisztikai ítélkezés területén is. Példaként említette, hogy javult az ítélkezés időszerűsége, a két éven túli ügyek száma a törvényszéki szinten 49 százalékkal csökkent.
Kommentár a polgári perrendtartáshoz
Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
|
|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.
Megrendelés >>
|
Szintén az eredmények közé sorolta, hogy a „száz éven át túlterhelt”, az ügyek 30 százalékával foglalkozó fővárosi bíróságokon az egy bíróra eső munkateher az országos átlagra mérséklődött. Emellett növekedett a bírósági titkárok önálló eljárási jogköre és megindult a bírósági közvetítés, mediáció is: az eddigi több mint kétezer eljárásban több mint ezer megállapodás született.
Kiemelte: több ügytípusban elindult az elektronikus eljárás, és ezt olyan kényelmi szolgáltatások is kísérik, mint a mindenki számára elérhető pertartam-kalkulátor vagy a perbeli eseményekről a bejelentkezett ügyfeleknek nyújtott üzenetküldő szolgálat.
Külön szólt arról, hogy a bírók képzése nagyobb hangsúlyt kapott, a szervezetnek erősödtek az európai uniós és egyetemi kapcsolatai, továbbá új belsős kommunikációs utakat és felületeket nyitottak, valamint új munkaszervezési módszereket kezdtek alkalmazni.
Handó Tünde utalt az Európai Bizottság legutóbb közzétett igazságügyi eredménytáblájára is, amely szerint a magyar civilisztikai ítélkezés a pertartam, az ügyfeldolgozás intenzitását illetően az európai rangsor első harmadában van.
Az eredményeket az OBH elnöke azzal indokolta, hogy azok mögött szemléletváltás húzódik: a társadalom, a jogkereső állampolgárok felé történő nyitás.
Az idei évről szólva az eljárási kódexek törvényhozás elé kerülését említette. Mint mondta, a bírósági szervezet különféle formában vett és vesz részt a szövegtervezetek alakításában. Kiemelte ezek közül az úgynevezett „Új polgári perrendtartás munkacsoportot”, amely hatásvizsgálatokat indított el, véleményeket gyűjtött be és szintetizált, hogy a bírósági tapasztalatok a jogalkotás rendelkezésére álljanak.
Hangsúlyozta: a magyar jogtörténet igazolja, hogy a jogtudósoknak a perrendek kialakításában meghatározó szerepük volt. Arra figyelmeztetett: nem szabad elfeledkezni arról, hogy a perrend nem önmagában és önmagáért való dolog: a jogérvényesülést, a jó államot, a polgárokat kell szolgálnia.
(MTI)
