Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentősen növelni kell majd a közigazgatási bírák és bírósági alkalmazottak számát, és komoly infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lesz, ha az Országgyűlés elfogadja az új közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, amelynek jelenleg a kodifikációja zajlik – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy pénteki szombathelyi fórumon.
Handó Tünde a közigazgatás átalakításáról szóló konferenciasorozat záró rendezvényén kijelentette: közigazgatási ügyekben felvetődött az úgynevezett társas bíráskodás lehetősége, vagyis a három főből álló bírói tanácsok alkalmazása, ami az ezzel az ügykörrel foglalkozó bírák számának megháromszorozását igényelné. Ez több száz fős létszámbővítést tenne szükségessé a bírói karban – fűzte hozzá.
Az OBH elnöke előadásában fontosnak nevezte, hogy a bírói kar a törvény-előkészítés időszakában segítse szakmai észrevételeivel a jogalkotók munkáját, hiszen – mint mondta – egy törvény addig nem készül el, szövege sem végleges, amíg azt az Országgyűlés végső formájában el nem fogadja.
Kitért arra is, hogy a törvényalkotóknak egyértelműen kell meghatározniuk azt is, hogy a közigazgatási jogvita esetén pontosan mikor és milyen ügyekben fordulhatnak majd az ügyfelek a bíróságokhoz. Ez fogja befolyásolni, hogy milyen mértékben emelkedik majd a bíróságok elé kerülő ügyek száma – tette hozzá.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
---|
|
Világossá kell tenni a szabályozásban Handó Tünde szerint azt is, hogy marad-e a közigazgatási eljáráson belül fellebbviteli rendszer, vagy a bíróságoknak – esetleg külön közigazgatási bíróságoknak – kell ezeket a fellebbviteli eljárásokat lefolytatni.
A koncepcióban szerepel az is, hogy az állampolgárok a jövőben nem csupán a közigazgatásban okozott kár, hanem a közigazgatásban hozott intézkedések, eljárási cselekmények miatt is a bíróságokhoz fordulhatnak. Handó Tünde szerint ez egészen új gondolkodásmódot és felkészültséget kíván meg a közigazgatási ítélkezés minden szereplőjétől, ügyvédektől, bíráktól, de a közigazgatásban dolgozóktól is.
Az OBH elnöke a konferencia szünetében rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyen egyebek között Savaria szülöttére, Szent Mártonra utalva a segítés szándékának fontosságát emelte ki, amelynek a közigazgatást és a közigazgatási bíráskodást is át kell hatnia.
(Forrás: MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!