Handó: több munka hárul a bírói szervezetre
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megnövekedett munkateherrel számol a bírói szervezet a tömeges bevándorlással összefüggő, hétfőn megjelent, kedden már részlegesen hatályos törvénymódosítás miatt.
Várhatóan növelik a Szegedi Törvényszék létszámát, valamint további informatikai eszközökkel segítik a munkájukat – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ismertetése szerint a menedékkérelmek, illetve a büntetőügyek számában a normál ügymenethez képest már most olyan emelkedéssel számolnak, amelyhez pluszforrásra lesz szükség. Hozzátette: a kormányzat ebben nyitottnak mutatkozott.
Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban
|
Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát.
További információ és megrendelés >>
|
Az ügyszám növekedésére már most is van példa a migrációhoz kapcsolódóan: míg a bíróságok múlt év első felében 146 embercsempészettel kapcsolatos ügyet fejeztek be, az idei év első felében már 238-at. Az idegenrendészeti őrizettel összefüggésben a Nyírbátori Járásbíróságon tavaly egész évben 2132 ügyet zártak le, idén az első félévben 2592-őt, míg a Kiskunhalasi Járásbíróságon ez a szám tavaly az első félévben 1365 volt, idén csak augusztusban 554 – sorolta.
Handó Tünde elmondta: nem először találkoznak azzal, hogy dömpingszerűen érkeznek ügyek, erre példaként említette a devizahiteles vagy a magáncsőddel kapcsolatos eljárásokat, amelyek ugyancsak szervezési feladatok elé állították a bírósági szervezetet. Célként fogalmazta meg, hogy ezekben az esetekben is helytálljanak a bíróságok.
Az OBH elnöke beszélt az elmúlt fél évet értékelő elnöki beszámolójának főbb elemeiről is, amelyeket az Országos Bírói Tanács előtt ismertetett. Hangsúlyozta: az egész ország büszke lehet a bírósági szervezet eredményeire, mert bár 2011-óta a létszám mindössze 0,8 százalékkal nőtt, az ügyek befejezésének aránya mintegy 25 százalékkal. Mindez szerinte annak köszönhető, hogy meghatározták a stratégiai célokat, amelyek alapján a szervezetet igazgatják, ezek között szerepel a hatékonyság, az időszerűség és a megalapozottság elve.
Felidézte: júliusban meghirdették a szolgáltató bíróság programot, évek óta egyre többet foglalkoznak az ügyfelek elégedettségének mérésével, 2011 óta jelentős informatikai fejlesztéseket hajtottak végre. Példaként említette az infrastrukturális beruházásokra, hogy nemsokára felavatják a Debreceni és a Ceglédi Járásbíróságot.
Az országos programok közül az úgynevezett „Nyitott bíróság” programot emelte ki, amelynek keretében 37 ezer diákkal ismertették meg a bírósági szervezetet.
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.
Bővebb információ és konstrukciók >>
|
Bejelentette: néhány héten belül elkészül a bírósági szervezetfejlesztési stratégia, a későbbiekben ennek része lesz a bírói életpályamodell is.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) élén soros elnökváltás történt: Hámori Attilát, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettesét Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke váltotta a testület élén. Az OBT tagjai soros elnökségben, félévente váltják egymást.
Hámori Attila a sajtótájékoztatón elmondta: féléves működése alatt több mint 50 határozatot hozott a tanács és egy állásfoglalást is a bírói etikai kódexszel kapcsolatban. A leköszönő elnök beszámolt a testület nemzetközi kapcsolatairól, továbbá arról is, hogy a bírói életpályamodell esetében a megkezdett munka közepén tartanak.
Bicskei Ferenc a megkezdett munka folytatásáról beszélt és azt mondta: a hangsúlyt a Handó Tünde által is említett stratégiai célok teljesítésére kell helyezni. Hozzátette: az időszerűség, ügyek befejezése alapján a magyar bírói szervezet az európai uniós mezőny első harmadában található.
A bírói életpályamodellel összefüggésben azt hangsúlyozta: 2002 óta nem változott a bírák bére, ami példátlan a magyar közéletben. Hozzátette: ebben szeretnének eredményeket elérni, de előrevetítette: nem feltétlen az a jó béremelés, ha automatikusan növekszik az illetmény, hanem teljesítményalapú bérezésre van szükség.
(MTI, Ügyvédvilág)