Handó: változás előtt áll a bírósági szervezet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint a közigazgatási és a munkaügyi ítélkezést illetően a bírósági szervezet jelentős változás küszöbén áll.
Handó Tünde szerdán Debrecenben, a közigazgatási és munkaügyi bíróság felújított épületének átadásakor beszédében utalt arra, hogy „a történelmi hagyományainkhoz való visszatérést jelentő új struktúrában” a közigazgatási bíróságok elkülönülnek a bírósági rendszertől: létrejön a Közigazgatási Felsőbíróság és nyolc közigazgatási törvényszék, utóbbiak közül az egyik Debrecenben fog működni.
Kitért arra is, hogy a debreceni bíróságok az elmúlt néhány évben igen sokat tettek – tudásmegosztással, jó gyakorlataik átadásával – „a magyar bírósági szervezet egészéért, ezáltal az ügyfelek, a köz javára”. Handó Tünde utalt a debreceni modellként emlegetett összetett motivációs rendszerre, amely arányos munkaterheket vezetett be a bírák körében. Ezt azóta az ország több bírósága alkalmazza, és a hatékonyságát jelzi, hogy a Debreceni Egyetem állam- és jogtudományi karával együttműködve már tudományos elemzés is készült róla – mondta az OBH elnöke.
Handó Tünde együttesen elért sikernek nevezte, hogy a hazai bíróságok az Európai Unió évente kiadott igazságügyi eredménytábláján rendre az elsők között végeznek. A legutóbbi felmérés szerint például a közigazgatási ügyeket valamennyi ítélkezési szinten a magyar bíróságok bírálják el a leggyorsabban az egész unióban, az egy lakosra jutó, folyamatban lévő elsőfokú közigazgatási ügyek száma pedig nálunk a második legalacsonyabb az összes tagállam közül.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város büszke a bírósági szervezetre, és emlékeztetett arra, hogy a Debreceni Ítélőtábla és a Debreceni Járásbíróság új épületei az önkormányzat által adományozott belvárosi telkeken épülhettek fel. Debrecen gazdasági régióközponti szerepét erősíti, hogy a város igazságszolgáltatási centrumként is működik- tette hozzá.
[box title=”Magyarázat az elektronikus ügyintézésről” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]
Az infokommunikációs eszközök fejlődése és elterjedése eredményeként az állam és állampolgár kapcsolata, a kapcsolattartás formája változni kezdett az elmúlt évtizedben. A központi közigazgatásban és egyes bírósági és egyéb eljárásokban az elektronikus ügyintézés ma már nem számít speciális területnek, egyre inkább a mindennapok szerves része. Ez kihívást jelent úgy az ügyfelek, mint a jogalkalmazók vagy akár a jogi képviselők számára is.
További információ >>[/box]
Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke közölte: a közigazgatási és munkaügyi bíróság épületét mintegy 300 millió forintból újították fel, az épületben 7 tárgyalótermet és 38 dolgozószobát alakítottak ki.
„A közigazgatási bírósági rendszer sikere az egész igazságszolgáltatás érdeke” – mondta az avatóünnepség után az OBH elnöke az MTI-nek. Handó Tünde szerint mindannyian érdekeltek abban, hogy „nagyon jól működő, megalapozottan ítélkező bíróság jöjjön létre, (…) olyan ami megőrzi azokat az eredményeket, amelyeket a rendes bírósági szervezeten belül ez az ügyszak elért”.
Az OBH elnöke utalt arra az átmeneti törvényre, amely számos kötelezettséget a hivatalra testál az átmenet támogatását illetően. Példaként említette a közigazgatási bíróságra átjelentkező bírák nyilatkozatainak továbbítását az Igazságügyi Minisztériumnak vagy a 2020-as közigazgatási bírósági költségvetés véleményezését.
Handó Tünde fontosnak nevezte, hogy június közepéig olyan együttműködési megállapodást kössenek a szaktárcával, amely rendezi a szerzői jogok, az informatika, az épületek sorsát. Mindazonáltal – tette hozzá -, ahogy a tárgyalások folynak, úgy szembesülnek azzal, hogy mind a minisztériumra, mind az OBH-ra a tervezettnél jóval nagyobb, kiterjedtebb feladatokat ró az átállás.
Ezért a bírósági hivatalban külön projektet indítottak az átmenet segítésére: több mint harminc bíró próbálja számba venni a képzési kérdésektől az informatikáig, a létszámig, a személyügyi kérdésekig, hogy mi az, amit feltétlenül át kell adni, és miként lehet úgy átadni, hogy a közigazgatási bíróság jól induljon el 2020-ban – magyarázta az OBH elnöke.
Nagyon fontosnak nevezte az együttműködést a szaktárcával nemcsak a jogszabály-módosításokban, hanem a gyakorlati megvalósításban is. „Bízunk benne, hogy az Igazságügyi Minisztériummal ez a kapcsolat csak erősödni fog” – mondta Handó Tünde.
(MTI)
