Harangozó Attila az OBH új elnökhelyettese


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áder János köztársasági elnök 2020. február 6-ával az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettesévé nevezte ki Harangozó Attilát.

Harangozó Attila 1997 óta teljesít szolgálatot a bírósági szervezetben, 2000-ben kapott bírói kinevezést a Váci Városi Bíróságra. 2001-től a Szegedi Városi Bíróság, majd 2003-tól a Csongrád Megyei Bíróság büntető ügyszakos bírája volt. A Szegedi Városi Bíróság elnöki tisztségét 2003-tól 2005-ig töltötte be, majd 2005 és 2012 között a Szegedi Ítélőtáblán ítélkezett.

2012-ben az Országos Bírósági Hivatal elnöke előbb a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumvezetőjévé, majd az ítélőtábla elnökévé nevezte ki. 2018-tól a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke.

1996 óta a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója, címzetes egyetemi docens.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.