Három népszavazási kérdés dobott vissza az NVB
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megtagadta három népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Mindhárom kérdést ugyanaz a magánszemély nyújtotta be az NVB-hez.
Az első kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a megkötött, az állami költségvetést, uniós forrásokat, valamint állami tulajdonban lévő vagyontárgyakat érintő valamennyi szerződés kerüljön fel egy bárki számára ingyenesen elérhető internetes adatbázisba, és azok tartalmát bárki megismerhesse?”
Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta a testületnek, tagadják meg a hitelesítést, mert a kérdés tulajdonképpen az állami tulajdonú vagyontárgyakat érintő valamennyi szerződés hozzáférhetővé tételéről szól, az azokban szereplő személyes adatokkal együtt. A személyes adatokat azonban az alaptörvény védi, és egy sikeres népszavazás esetén úgy kellene módosítani az alaptörvényt, hogy az a jelenleginél jobban korlátozza a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Az alaptörvény módosításáról azonban nem lehet népszavazást tartani. Emellett a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének sem – mondta a testület elnöke.
Litresits András, az MSZP delegáltja amellett érvelt, hogy a kérdés lényege a közpénzzel gazdálkodás ellenőrzése, és van olyan jogalkotói megoldás, amely esetében nem sérül a személyes adatok védelmének alapelve.
|
Ne maradjon le!
Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!
|
A bizottság többsége végül megtagadta a kérdés hitelesítését, a hitelesítés mellett szavazott Bodolai László, az LMP delegáltja, Litresits András, Borbély Andrea, a Jobbik és Lovas András, a KDNP delegáltja.
A második kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az állami tulajdon átruházásáról, bérbeadásáról, hasznosításáról szóló valamennyi adat, irat, dokumentum legyen nyilvános (ne kerülhessen a 2009. évi CLV. a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá, vagyis ne lehessen titkosítani)?”
Patyi András ebben az esetben is a hitelesítés megtagadását javasolta a bizottságnak, többi között arra hivatkozva, hogy – ahogyan az előző kérdésnél is – a személyes adatok védelmének túlzott korlátozását jelentené egy sikeres népszavazás esetén megalkotandó jogszabály. Mint mondta, a kérdés megtévesztő is, mert azt sugallja, mintha a nem minősített adatokhoz nem lehetne hozzáférni. A bizottság 11 szavazattal, egyhangúlag tagadta meg a hitelesítést.
Ugyancsak egyhangúlag hozott döntéssel tagadták meg a harmadik kérdés hitelesítését, amely úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a hatályos büntető törvénykönyvet (2011. évi CXCVI. törvény) annak érdekében, hogy a nemzeti vagyonra és a közpénzek terhére elkövetett csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, költségvetési csalás bűncselekménye ne évülhessen el, az elkövető időkorlát nélkül, bármikor büntethető legyen?”
Patyi András előterjesztésében azzal érvelt, a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, például azért, mert bár a büntető törvénykönyvre hivatkozik, nem annak a számát tüntette fel a kérdésben, hanem a nemzeti vagyonról szóló törvényét. Emellett megtévesztő is, mert azt sugallja, mintha a költségvetési csalást nem csak közpénzre lehetne elkövetni. Végezetül pedig a diszkrimináció tilalmának alaptörvényi rendelkezésébe is ütközik, amikor az elévülés vonatkozásában indokolatlanul különbséget tesz annak alapján, hogy a csalást, hűtlen kezelést magántulajdonosok vagyonára vagy közpénzre követték el. Az NVB határozatai ellen 15 napon belül jogorvoslattal lehet élni a Kúriánál.
(MTI)