Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Ítélőtábla évről-évre színvonalasabb, hatékonyabb, időszerűbb ítélkezésre törekszik; tavaly fél éven belül befejeződött a peres eljárások 80 százaléka és a nem peres eljárások 97,1 százaléka – tudatta a bíróság sajtótitkársága.
A közlemény szerint az öt ítélőtáblára érkezett 12 485 ügy 51,3 százaléka, 6403 érkezett tavaly a Fővárosi Ítélőtáblára. A polgári, gazdasági, büntető és katonai szakágakban összesen 2316 peres ügyet kezelt a Fővárosi Ítélőtábla, ami az táblákhoz érkezett összes peres ügy 62,2 százalékát teszi ki.
Az ítélőtáblákon befejezett 12 720 ügyből a Fővárosi Ítélőtáblán az ügyek 50,7 százaléka, 6450 fejeződött be 2019-ben. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly polgári ügyszakban fejezte be a legtöbb ügyet, az országosan befejezett polgári ügyek 51,7 százalékát.
Az összes ítélőtáblán folyamatban maradt ügy 61,2 százaléka, azaz 1312 maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán 2019. december 31-én.
A Fővárosi Ítélőtábla közlése szerint ítélkezési tevékenységük magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a tábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok 70,9 százaléka helybenhagyással, a felülvizsgálatok 43,2 százaléka hatályban tartással fejeződött be tavaly.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!