Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Ítélőtábla évről-évre színvonalasabb, hatékonyabb, időszerűbb ítélkezésre törekszik; tavaly fél éven belül befejeződött a peres eljárások 80 százaléka és a nem peres eljárások 97,1 százaléka – tudatta a bíróság sajtótitkársága.
A közlemény szerint az öt ítélőtáblára érkezett 12 485 ügy 51,3 százaléka, 6403 érkezett tavaly a Fővárosi Ítélőtáblára. A polgári, gazdasági, büntető és katonai szakágakban összesen 2316 peres ügyet kezelt a Fővárosi Ítélőtábla, ami az táblákhoz érkezett összes peres ügy 62,2 százalékát teszi ki.
Az ítélőtáblákon befejezett 12 720 ügyből a Fővárosi Ítélőtáblán az ügyek 50,7 százaléka, 6450 fejeződött be 2019-ben. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly polgári ügyszakban fejezte be a legtöbb ügyet, az országosan befejezett polgári ügyek 51,7 százalékát.
Az összes ítélőtáblán folyamatban maradt ügy 61,2 százaléka, azaz 1312 maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán 2019. december 31-én.
A Fővárosi Ítélőtábla közlése szerint ítélkezési tevékenységük magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a tábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok 70,9 százaléka helybenhagyással, a felülvizsgálatok 43,2 százaléka hatályban tartással fejeződött be tavaly.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
