Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Hatékonyabban érvényesülhet az egyenlő bánásmód követelménye
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alapvető jogok biztosa intézkedéseivel megteremtette a példamutató működés, a szabályos feladatellátás feltételeit, így a társadalom számára az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait jogutódként átvevő Alapvető Jogok Biztosa Hivatala eredményesebben tudja biztosítani az egyenlő bánásmód követelményét. Az új szervezeti környezetben jelentősen javult a közpénzügyi helyzet, az Egyenlő Bánásmód Hatóság átszervezésére tett intézkedések pedig indokoltak voltak, ezt a korábbi, 2017-2019 közötti időszakra vonatkozó számvevőszéki ellenőrzés során feltárt hiányosságok is igazolják.
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó Egyenlő Bánásmód Hatóság vagyona a nemzeti vagyon része. Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a vagyonnal való gazdálkodás célja a közérdek szolgálata. Előírja továbbá, hogy minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzése megállapította, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság számviteli politikája, valamint számlarendje 2017 és 2019 között tartalmilag nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A számlarend kötelező tartalmi elemeinek hiánya a számviteli alapelveknek megfelelő könyvvezetést, beszámolókészítést akadályozta. Az eszköz- és készletgazdálkodás szabályait belső szabályzatban nem rögzítették. Mindezek alapján a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő könyvvezetéshez és beszámoló elkészítéséhez szükséges alapvető szabályozási keretek, a vagyonnal való felelős és szabályszerű gazdálkodás feltételei nem voltak biztosítottak. Mindezen hiányosságok következtében a 2017–2019 közötti időszakban az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem biztosította a vagyon szabályszerű nyilvántartása, számbevétele és védelme érdekében szükséges szabályozási kereteket, a szabályszerű könyvvezetés és a vagyongazdálkodás alapvető feltételei nem álltak fenn.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a 2017–2018 közötti időszakban a vagyon kimutatását szabályszerűen biztosította, a mérleg tételeit leltárral alátámasztotta. 2019-ben a vagyon védelme és kimutatása nem volt biztosított, mivel a Hatóság a vagyoncsökkenésről a törvényi előírás ellenére nem állított ki számviteli bizonylatot.
A feltárt hiányosságok következtében a nemzeti vagyon értékének megőrzése, a vagyon védelme és a vagyonnal való elszámoltathatóság alaptörvényi követelményeit az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem biztosította.
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében figyelemfelhívó levéllel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogutódjának vezetője, az alapvető jogok biztosa felé, ezzel lehetőséget nyújtva arra, hogy az ellenőrzött időszakot követően helyreállítsa a szabályszerű működést és gazdálkodást, és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesítse.
Mindezek alapján az ellenőrzött időszakot követően az alapvető jogok biztosa intézkedéseket tett a feltárt jogszabálysértő gyakorlat, a szabálytalanságok megszüntetésére. Ennek eredményeként csökkentek a kockázatok a nemzeti vagyon értékének megőrzésére, a vagyon védelmére és a vagyonnal való gazdálkodás elszámoltathatóságára és átláthatóságára vonatkozóan, a közpénzügyi helyzet pedig jelentősen javult.
(ajbh.hu)