Házi őrizetbe kerülhet a zuglói gázoló
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye nem olyan mértékű, amely szükségessé tenné a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását a bíróság szerint.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. január 13-án nem jogerős végzésével elutasította az ügyészség előzetes letartóztatás meghosszabbítására irányuló indítványát, rendelkezett az előzetes letartóztatás megszüntetéséről és ezzel egy időben elrendelte annak a nőnek a házi őrizetét, aki Budapesten 2016. november 7-én napközben személygépkocsival elgázolt egy idős férfit, aki a baleset helyszínén meghalt – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A fenti bűncselekmény miatt a gyanúsított ismételt előzetes letartóztatását a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság rendelte el 2016. december 14-én. Azóta a megalapozott gyanú tárgyát képező bűncselekmények köre bővült, a gyanúsítottal szemben korábbi közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt folyamatban lévő büntetőügyét egyesítették a jelenlegi üggyel. Az ügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítását indítványozta, a gyanúsított védője az előzetes letartóztatás megszüntetését és enyhébb kényszerintézkedésként házi őrizet elrendelését kérte. A bíróság az ügyészi indítványt elutasította, a védői indítványnak helyt adott. A bíróság megállapította, hogy a bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúját a gyanúsított vallomása, a helyszíni szemlék jegyzőkönyvei, tanúvallomások, rendőri jelentések, szakértői vélemények, okiratok megfelelően alátámasztják.
A bíróság álláspontja szerint a gyanúsított szökésének, elrejtőzésének és a bűnismétlés veszélye továbbra is fennáll. E különös veszélyeket azonban a kényszerintézkedéssel kapcsolatos bírói döntés során túlnyomórészt a terhelt személyi körülményeivel és a gyanú szerinti bűncselekmény jellegével együttesen értékelve kell valószínűsíteni. Így tekintettel arra, hogy a büntetlen előéletű gyanúsított igazolt lakhatási lehetőséggel, legális munkavégzésből származó jövedelemmel rendelkezik – figyelemmel a nyomozás során tanúsított magatartására is – a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye nem olyan mértékű, amely szükségessé tenné a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. A gyanú szerinti bűncselekmények tárgyi súlya jelentős, azonban a bíróságnak az eljárás minden szakaszában azt kell vizsgálnia, hogy alkalmazható-e a gyanúsítottal szemben olyan, az előzetes letartóztatásnál kisebb korlátozással járó kényszerintézkedés, amely kellően biztosítja az eljárás céljának érvényesülését.
A bíróság a szükségesség és arányosság elvét figyelembe véve a gyanúsítottal szemben a házi őrizetet, mint kényszerintézkedést mindenképpen szükségesnek, de egyben elégségesnek is ítélte meg a korábban előzetes letartóztatással elérni kívánt büntetőeljárási célok biztosítására. Mivel a korábban elrendelt előzetes letartóztatás határideje 2017. január 14-én lejárt és a kerületi bíróság annak időtartamát nem hosszabbította meg, a gyanúsított – a fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság döntéséig – házi őrizetbe került a mozgását nyomon követő technikai eszköz használata mellett. A házi őrizet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, legfeljebb a foganatba vételtől számított egy hónapig tart. A tartózkodási helyet a gyanúsított csak külön bírói engedéllyel hagyhatja el. A végzés nem jogerős.
