Hét év börtön befektetési csalásért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ötven vádpontban, egyebek mellett különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek K. Béla vádlottat a Debreceni Járásbíróság, s keddi ítéletében halmazati büntetésül, nem jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélte és 7 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától – közölte a Debreceni Törvényszék sajtótitkára.

Veszprémyné Szajkó Márta hozzátette: K. Béla vagyonára 67 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A vádlott a bíróság döntése értelmében 130 ezer és 41 millió forint közötti összegeket köteles megfizetni azon sértetteknek, akik a büntető eljárás során bejelentették polgári jogi igényüket.

A sajtótitkár tájékoztatása szerint a másodrendű K. Csaba vádlott ügyét a bíróság elkülönítette, betegségére tekintettel a csalás bűntette miatt indult bírósági eljárást vele szemben felfüggesztette.

A vádlott K. Béla 2010 és 2012 között csaknem 400 millió forintot csalt ki mintegy 52 sértettől. A jobbára több milliós összegeket befektetési céllal, vagy kölcsönként adták a sértettek.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! A kommentár részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Megrendelés >>

K. Béla 1993-tól alkalmazottként, vállalkozóként pénzügyi termékekkel, biztosításokkal, befektetésekkel foglalkozott. Széles körű ismeretségre tett szert, a sértettek nagy részét is ez idő alatt, vagy az ekkor kiépült kapcsolatai által ismerte meg.

Jó hírnevét felhasználva 2010 nyarától kezdve ajánlott nagy hozamú befektetéseket, vagy magas kamat ígéretével kért kölcsön. Ezek azonban mind fiktív ajánlatok voltak, fiktív szerződésekkel. K. Béla ugyanis – ígéretével szemben – nem, vagy nem a szerződésekben foglaltaknak szerint fektette be az átvett összegeket. A visszafizetés nem állt szándékában, mint ahogyan a hozamok kifizetése sem.

Hornyák Zsolt bíró, a büntető tanács elnöke az ítélet szóbeli indokolása során elmondta: a vádlott kihasználta a korábbi jó hírnevét, üzleti kapcsolatait, s ezeket felhasználva tévesztette meg a sértetteket. Olyan kondíciókat ígért – így irreálisan magas kamatokat -, amelyek az adott gazdasági környezetben teljesíthetetlenek voltak. Sem a gazdasági tevékenysége, sem a magánvagyona nem jelentett semmiféle biztosítékot az átvett összegek visszafizetésére.

Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásakor nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy K. Béla az eljárás során közreműködött a cselekmények feltárásában, ténybeli beismerő vallomást tett.

A Debreceni Járásbíróság ítélete nem jogerős, az ügyész súlyosításért jelentett be fellebbezést, a vádlott három nap gondolkodási időt tartott fenn, a védő elsődlegesen a vagyon elleni cselekmények tekintetében felmentés, míg másodlagosan enyhítésért fellebbezett.

(MTI)

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez
Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól. Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! Megrendelés >>

---