Hét év börtönt kapott a felesége feldarabolásával vádolt hentes


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hét év börtönbüntetésre ítélte a felesége megölésével és feldarabolásával vádolt darnózseli hentest kedden a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla, a férfit testi sértés bűntettében találták bűnösnek.

A táblabíróság döntésével megváltoztatta a Tatabányai Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely felmentette a férfit.

A törvényszék idén március 1-jén, a megismételt elsőfokú eljárásban bizonyítottság hiányában mentette fel N. Jánost, ahogy korábban, 2016 decemberében is. A Győri Ítélőtábla az első elsőfokú ítéletet megalapozatlanság és az indoklás hiánya miatt helyezte hatályon kívül és kötelezte új eljárás lefolytatására a Tatabányai Törvényszéket.

Kovács Tamás, a bírói tanács elnöke több mint másfél órás indoklásában elmondta, a bíróság helyt adott a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványának, hogy emberölés helyett testi sértésre változtassa meg a minősítést, mert az előbbi nem bizonyítható, az utóbbi azonban igen.

Kiemelte, hogy ahhoz a bizonyítéksorhoz, amelyet az első fokú bíróság bizonyított és elfogadott, semmit sem tettek hozzá és semmit sem vettek el belőle; a bizonyítékok illeszkednek egymáshoz.

Hozzátette, hogy a Tatabányai Törvényszék eljárási hibát nem követett el, mulasztás nem történt.

A bíró kitért arra: a vádlott végig tagadta, hogy köze lenne felesége meggyilkolásához, a bizonyítás során azonban beigazolódott, hogy hazudott, amikor azt mondta, bizonyos időkben máshol tartózkodott. Feltette a kérdést, hogy ha nem volt köze felesége meggyilkolásához, akkor miért követte el azokat a cselekményeket, amelyeket a bíróság bizonyítottnak tekint. Mindezek ellenére azonban az emberölés irányába vezető szálak nem bizonyítottak – fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy azért kapott hét év büntetést N. János, mert bizonyított cselekményét próbára bocsátás hatálya alatt követte el – korábban a Mosonmagyaróvári Járásbíróság könnyű testi sértés miatt ítélte el – így a halmazati szabályok szerint jártak el.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért nyújtott be fellebbezést, amelyről a Kúria dönt majd.

Kovács Tamás tanácsa a tárgyalás végén elutasította az ügyész letartóztatási indítványát. Arra hivatkoztak, hogy a hét év letöltendő börtönbüntetésbe beleszámít az a 29 hónap, amelyet a vádlott előzetes letartóztatásban töltött, így pedig a ténylegesen letöltendő szabadságvesztésének ideje öt év alá csökken, és korábban tanúsított magatartása sem indokolja letartóztatását.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.