Szőke Gergely László: A munkavállalók ellenőrzésének szabályai az Mt.-ben – régi szabályok új köntösben?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mind a jogirodalomban, mind a joggyakorlatban rendre felmerült az elmúlt években az a kérdés, hogy meddig jogszerű a munkavállaló ellenőrzésével (megfigyelésével) kapcsolatos adatkezelés és miként teremthető egyensúly a munkáltató jogos gazdasági érdekei és a munkavállaló magánszférájához való joga között. Az Mt. 2019. április 26-ától hatályos új szövege a munkavállaló technikai eszközökkel kapcsolatos ellenőrzésével is változott. Első ránézésre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez jelentős, koncepcionális változást jelent-e vagy a korábbi joggyakorlat megerősítését. Az Mt. 11/A. §-ába kerültek a munkavállaló ellenőrzésével…

Mind a jogirodalomban, mind a joggyakorlatban rendre felmerült az elmúlt években az a kérdés, hogy meddig jogszerű a munkavállaló ellenőrzésével (megfigyelésével) kapcsolatos adatkezelés és miként teremthető egyensúly a munkáltató jogos gazdasági érdekei és a munkavállaló magánszférájához való joga között.

Az Mt. 2019. április 26-ától hatályos új szövege a munkavállaló technikai eszközökkel kapcsolatos ellenőrzésével is változott. Első ránézésre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez jelentős, koncepcionális változást jelent-e vagy a korábbi joggyakorlat megerősítését.

Az Mt. 11/A. §-ába kerültek a munkavállaló ellenőrzésével kapcsolatos szabályok. A korábbi, 11. §-ban található szabály tartalma nem változott: a szövegből elhagyásra került ugyan a magánélet ellenőrizhetőségének és az emberi méltóság megsértésének tilalma, de egyik sem jelent érdemi változást: a magánélet ellenőrizhetőségének tilalma egyértelműen következik abból, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, az emberi méltóság tiszteletben tartása pedig általános – nem csak az ellenőrzés során fennálló – követelmény.

Szövegszerűen egyértelmű újdonság azonban a 11/A. § (2) bekezdése, amely főszabállyá teszi azt, hogy a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszköz kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használható. Ez ugyan a munkajogi szabályozás logikájából korábban is következett, a munkavállalók által megélt napi gyakorlat mást mutatott és ezzel összhangban a NAIH joggyakorlata is sok esetben a magánhasználat tisztázatlanságára, az ezzel kapcsolatos adatvédelmi követelményekkel kapcsolatos tájékoztatás és belső szabályozás hiányára alapozta a jogsértések megállapítását. Az Mt. egyértelmű helyzetet teremt: mindaddig, amíg a munkáltató és a munkavállaló eltérően nem állapodik meg, abból kell kiindulni a számítástechnikai eszköz ellenőrzése során, hogy azt a munkavállaló kizárólag munkavégzés céljára használhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató az ilyen eszközökön tárolt magánjellegű adatok tartalmát megismerheti, még akkor sem, ha ezeket jogosulatlanul tárolja a munkavállaló az adott eszközön. Annyiban azonban megismerheti a tárolt adatot, azaz az ellenőrzést mindaddig folytathatja, ameddig meggyőződik róla, hogy a magánhasználat tilalmára vagy korlátozására vonatkozó szabályokat a munkavállaló betartotta-e vagy másként: ameddig el nem tudja dönteni, hogy valamely adat a munkaviszonnyal összefüggő vagy magánjellegű adat.

Új jelenségre, az ún. BYOD (Bring Your Own Device) tendenciára kíván reagálni az Mt. 11/A. § (5) bekezdése, amely rendezi azt az esetet, ha a munkavállaló (szintén kifejezett megállapodás alapján) a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ. Az ilyen eszközökre értelemszerűen (és szövegezés alapján) nem alkalmazandó a kizárólag munkavégzésre történő használat főszabálya, de az az elv, miszerint a munkáltató a munkavégzéssel összefüggő adatokat ellenőrzés céljából megismerheti, míg a magánjellegű adatokat nem, ezen eszközökre is irányadó.

Összességében úgy tűnik, hogy a munkahelyi ellenőrzéssel kapcsolatos adatvédelmi hatósági, illetve a 29-es cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport joggyakorlatát a szabályváltozások csak minimálisan érintik. Számos kérdés persze felmerül: milyen tartalommal kell a munkavállalót tájékoztatni? Kell-e adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatnia a munkáltatónak? Mi lehet az adatkezelés jogalapja? Ezekre, valamint az egyes technikai eszközökre (számítógép-használat, kamerás megfigyelés, GPS nyomkövetés stb.) vonatkozó követelményekkel kapcsolatos kérdésekre is igyekszik választ adni az új Mt. nagykommentár.


Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

„Pénzpórázon” az Országos Bírói Tanács?

Az Országos Bírói Tanács – működése során először – ma délelőtt sajtóreggeli keretében válaszolt a megjelent újságírók kérdéseire. Elhangzott, jóllehet az OBT a bíróságok központi igazgatásának a felügyeleti testülete, eközben költségvetését az OBH elnöke biztosítja, ami egyfajta „pénzpórázként” is felfogható.