Bejegyzések a ‘munkavállaló’ címkével ellátva

Nem jár automatikusan a sérelemdíj!

A Kúria úgy foglalt állást, hogy téves az a jogi álláspont miszerint a sérelemdíj megállapításának kizárólagos feltétele a jogsértés megállapítása, és hogy a jogsértés megállapításának automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása.

A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata

A compliance-programok, valamint rendszerek azt a célt szolgálják, hogy a vállalat működése során megfeleljen a jogszabályoknak, és a saját maga által alkotott normáknak. Amennyiben ez nem így történik, a compliance-rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a normasértéseket idejekorán kiszűrje és megvizsgálja, és mindezek alapján a lényeges információkat a felsővezetőség tudomására hozza és megfelelő válaszlépések, korrekciók történhessenek.

Kártérítés jogellenes felmondás esetén

Az Mt. 82. § (2) bekezdésben foglalt 12 havi távolléti díj összegszerűen limitálja az elmaradt jövedelemként megítélhető kártérítés összegét. Nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy a munkáltató kárfelelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszűnéséig tart. Ez, ha a munkavállalónak felróható okból történik, az őt terhelő kárenyhítési kötelezettség körében értékelhető.

Diszkriminatív álláshirdetés

Diszkriminatív az álláshirdetés, ha a munkáltató csak hölgyek jelentkezését várja, miközben a munkakört férfi alkalmazott is el tudná látni.

Továbbra sem lehet kötelező a munkavállalók lázmérése Koronavírus

A NAIH álláspontja szerint az adattakarékosság elvébe ütközik, azaz nem megfelelő és releváns az adatkezelési cél szempontjából, ugyanis önmagában abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas,még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ennek okozója az új típusú koronavírus fertőzés.

Az előszerződés, mint a jövőbeli ismételt foglalkoztatás jogi keretbe foglalt ígérete Koronavírus

A járványügyi veszélyhelyzet miatt tömegesen szűnnek meg munkaviszonyok. Az utóbbi hetekben kiforrni látszott egy olyan séma, amely szerint a munkáltató közös megegyezés útján szünteti meg munkavállaló jogviszonyát azzal az ígérettel, hogy a helyzet normalizálódását követően ismét számít rá munkavállalóként. Az előszerződés az ígéreteknek jogilag kikényszeríthető keretet adhat a munkajogban is.

A MÜK kezdeményezte a szakvizsgák újraindítását Koronavírus

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke és dr. Csere Bálint, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók megkeresése alapján az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy – a járványügyi helyzet adta keretek között, a lehetséges legbiztonságosabb módon – indítsa újra a jogi szakvizsgáztatást.

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.