Bejegyzések a ‘munkavállaló’ címkével ellátva

Ki nem túlórázhat?

A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak nem kell igazolnia rendkívüli helyzetet a túlmunka előírásához. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

A várandós munkavállaló nem kapott béremelést

Az eljárás alá vont munkáltató nem tudta objektív szempontokkal alátámasztani, hogy a mérlegelési jogkörében végrehajtott bérrendezéskor milyen paraméterek szerint differenciált.

Munkajogi dilemma, adójogi megoldás és magánjogi jogkövetkezmények Koronavírus

A kata módosítása az adójogi és magánjogi problémák mellett valójában egy globális szinten jelentkező munkajogi kérdéskört is érint: a munkaviszony és a munkavállaló fogalmát, azaz ki tartozik valójában a munkajog hatálya alá?

Várandósan, biztonságban

Cikkünkben áttekintjük a várandós nő egészségét nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatására vonatkozó munkáltatói kötelezettségeket.

A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához

2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szerkezetalakítási Irányelv), melyet a jogalkotónak a közeljövőben át kell ültetnie a magyar jogba. Az irányelv nyomán szükséges lesz megalkotni egy olyan szerkezetátalakítási eljárást, amely félúton helyezkedik el a tisztán kontraktuális alapú restrukturálás és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. Csőke Andrea vitaindító céllal a Polgári Jog jelen számában közzétette jogszabálytervezetét (a továbbiakban: Tervezet) a szerkezetátalakítási eljárásokról. Jelen tanulmány célja az irányelv által létrehozni kívánt szerkezetátalakítási eljárások legfontosabb sajátosságainak ismertetése, és ezekhez kapcsolódóan Csőke Andrea megoldásainak bemutatása, valamint a kodifikációs folyamat során megoldásra váró egyes további problémák felvetése.

Nem jár automatikusan a sérelemdíj!

A Kúria úgy foglalt állást, hogy téves az a jogi álláspont miszerint a sérelemdíj megállapításának kizárólagos feltétele a jogsértés megállapítása, és hogy a jogsértés megállapításának automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása.

A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata

A compliance-programok, valamint rendszerek azt a célt szolgálják, hogy a vállalat működése során megfeleljen a jogszabályoknak, és a saját maga által alkotott normáknak. Amennyiben ez nem így történik, a compliance-rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a normasértéseket idejekorán kiszűrje és megvizsgálja, és mindezek alapján a lényeges információkat a felsővezetőség tudomására hozza és megfelelő válaszlépések, korrekciók történhessenek.

Kártérítés jogellenes felmondás esetén

Az Mt. 82. § (2) bekezdésben foglalt 12 havi távolléti díj összegszerűen limitálja az elmaradt jövedelemként megítélhető kártérítés összegét. Nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy a munkáltató kárfelelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszűnéséig tart. Ez, ha a munkavállalónak felróható okból történik, az őt terhelő kárenyhítési kötelezettség körében értékelhető.