A technológiai fejlődéssel egyidejűleg a munkajog világában is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy az alternatív csatornákon (pl. e-mailben, sms-ben, Viberen) keresztül közölt „jognyilatkozatok” mennyiben tekinthetők írásbelinek, érvényesek-e, és jogvita esetén eredményesen hivatkozhatnak-e rájuk a felek.
A technológia fejlődésének vitathatatlan előnyeivel párhuzamosan az adatvédelmi incidenseket okozó fenyegetések köre és súlyossága is rohamosan növekszik. Egyre több program, módszer és vírus létezik a kibertérben, ami képes még a legvédettebb rendszeren is áthatolni és komoly problémákat okozni egy szervezeten belül. A biztonságra nézve a legnagyobb kockázatot azonban továbbra is „házon belül” kell keresni, az adatvédelmi incidensek túlnyomó többségét ugyanis az emberi figyelmetlenségek, rosszindulatú cselekedek, mulasztások okozzák, amelyekért a munkavállalók is felelősek lehetnek.
A munkavállaló halálával a munkaviszony automatikusan megszűnik – de mi történik a munkaviszonnyal, ha a természetes személy munkáltató hal meg?
Az EUB egy holland ügyben megállapította, hogy a részlegesen munkaképtelen munkavállaló éves fizetett szabadságának megváltása címén fizetett összeg nem csökkenthető azzal az időtartammal, ameddig munkavégzésre alkalmatlan állapotban volt.
Alkalmazotti státusz illeti meg az idáig leginkább egyéni vállalkozóként dolgozó úgynevezett digitális platformmunkásokat – ilyen értelmű iránytervezetet tett közzé csütörtökön az Európai Bizottság.
Függetlenül attól, hogyan kezdődik, a munkavállaló online szexuális tartalmával kapcsolatos helyzetek ritkán végződnek jól, és jogi kockázatot jelenthetnek a munkáltató számára.
A gyermekek utáni pótszabadságra való jogosultság törvényi szabályait nem árt pontosan ismerni, különösen az olyan munkavállalóknak, akik nem a tradicionális kétszülős családmodellben nevelik gyermeküket, hiszen ilyenkor válhat kérdésessé, ki jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra, és ki nem.
A munka törvénykönyve előírja a munkaviszonyából kilépő munkavállalónak, hogy szabályszerűen „le kell szerelnie”, azaz munkakörét az előírt rendben át kell adnia, és a munkáltatóval elszámolni. Az alábbiakban áttekintjük, mit is takar e kötelezettség, és mi történhet azzal a munkavállalóval, aki ennek nem tesz eleget.
Európa-szerte több millió ember munkakörülményei javulhatnak a lépés következtében.
Ha egy munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen munkáltatónál dolgozik, ennek beazonosítása általában nem szokott nehézséget jelenteni. A munkaviszony tipikus esetben ugyanis egy munkavállaló és egy munkáltató között jön létre, s a munkaszerződésből jellemzően ki is tűnik, hogy azt milyen jogalany kötötte meg munkáltatóként.
