A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.
A kormány kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését – hangsúlyozta pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).
Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).
A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Átlag feletti mértékben várható munkaerőfelvétel az alapanyag- és feldolgozóiparban, a pénzügyi és ingatlanpiaci cégeknél, az energetika és közmű, valamint az IT szegmenesekben is. – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A munkahelyeken a csapatépítő programok szervezésének elsődleges célja – ahogyan az a nevéből is kitűnik – a csapatszellem kialakítása, illetve megtartása. Ezek a programok, sok esetben egész hétvégék általában a munkahelyen kívül zajlanak, pl. a természetben vagy szállodában, de gyakori program a szabadulószoba és az extrém sportok is. A munkavállalók a csapatépítők keretében legtöbbször munkaidőn kívül vesznek részt a munkáltató által szervezett programokon, azonban előfordulhat, hogy az ilyen rendezvényeken történt balesetekre mégis a munkavédelmi törvény szabályai alkalmazandóak. A budlegal részéről dr. Takács-Kiss Bernadett összefoglalta, hogy a munkáltató által szervezett csapatépítő programok esetén milyen szabályok alkalmazandók és mire érdemes odafigyelni a szervezés folyamán és az eseményen.
Világszintű statisztikákat nézve a cégeknél előforduló visszaélések fele bejelentések alapján derül ki. Ezen bejelentések fele továbbá rendszerint munkavállalóktól, azaz cégen belüli emberektől érkezik. A felmérésekből az is kiderül, hogy a céges visszaélések az éves árbevétel 5%-át is elérhetik, azaz a cégeknek komoly anyagi érdekük is fűződik ahhoz, hogy az esetleges visszaélések mielőbb kiderüljenek. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai arra adnak választ, hogy milyen visszaélések fordulhatnak elő a cégeknél, és hogy milyen egy jól működő visszaélés-bejelentési rendszer, ahol eseményeket akár név nélkül is be lehet jelenteni.
Országos toborzókampányt indított a büntetés-végrehajtás, a szervezet többek között életre szóló hivatást, stabil munkahelyet kínál a jelentkezőknek – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) kedden.
A technológiai fejlődéssel egyidejűleg a munkajog világában is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy az alternatív csatornákon (pl. e-mailben, sms-ben, Viberen) keresztül közölt „jognyilatkozatok” mennyiben tekinthetők írásbelinek, érvényesek-e, és jogvita esetén eredményesen hivatkozhatnak-e rájuk a felek.
